Skip to main content

A Közép-Európa Egyetem könyvtára

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Országunk rongya


A CEU, azaz a Közép-Európa Egyetem könyvtára mindössze kétéves múltra tekinthet vissza, de máris gazdag állománnyal büszkélkedhet. A könyvtárban jelenleg mintegy 20 ezer kötet olvasható, ami önmagában nem túl jelentős, mégis hiánypótló. Ezek a kötetek a társadalomtudományok, elsősorban a politológia, a szociológia, az alkotmány- és az üzleti jog, a mediavisztika, az egyetemes és regionális történelem, valamint a környezetvédelem – angol, francia illetve német nyelven megjelent – legfrissebb tudományos eredményei és kiadványai. (Magyar nyelvű kötetek az egyetem jellegéből fakadóan inkább csak véletlenül kerülnek az állományba.) Olyan könyvekről van tehát szó, amelyeket a nagy hazai közkönyvtárak, nagyságuk, bizonyos fokú nehézkességük és az ismert anyagi helyzetük miatt nem tudtak hasonló rendszerességgel beszerezni.

A könyvtár különösen büszke a két kiemelt speciális gyűjteményre, a jogi és a környezetvédelemi anyagra. Előbbi a legújabb külföldi szakirodalmat tekintve még az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményét is felülmúlja, utóbbi pedig rövidesen az egész régió talán leggazdagabb szakgyűjteményévé növi ki magát. Említést érdemel néhány kisebb szakgyűjtemény is, például a mediavisztikai anyag, amelyben a régebbi klasszikus szakirodalom és a friss eredmények együtt találhatóak (ezt a gyűjteményt egyelőre nem az egyetem könyvtárában tárolják), és valószínűleg egyedül itt találhatóak meg a régióban egy helyen és eredeti nyelven a közép- és kelet-európai országok irodalmának legfrissebb és legjobb alkotásai.

Talán még a hiánypótló könyvállománynál is nagyobb jelentőségű a 600 címre rúgó folyóirat-állomány, az egyes tudományágak (természetesen a társadalomtudományokról van szó) alapvető nemzetközi folyóiratai, amelyek évfolyamait ráadásul visszamenőleg vásárolták meg. Ilyen gazdag folyóirat-állomány fenntartására és folyamatos gyűjtésére jelenleg egyetlen nagy közkönyvtár, sőt az erre hivatott Akadémiai Könyvtár sem képes, különösen most, hogy anyagi okok miatt egyre-másra kénytelen felmondani folyóirat-megrendeléseit.

A CEU könyvtárának éves költségvetése körülbelül 60 millió forint, ebből mintegy 40-45 millió forint jut új beszerzésekre. Ez az utóbbi összeg nagyjából megegyezik a Budapesti Műszaki Egyetem könyvtárának lehetőségeivel, igaz, a CEU-ban mindössze 3-4 munkatárs végzi a beszerzés és a rendszerezés feladatát. A megvásárlandó könyvek listáját a könyvtár az egyes tanszékekkel szorosan együttműködve állítja össze, vagyis az adott szakterület legjobb ismerői tesznek javaslatot arra, milyen könyveket érdemes megvásárolni. A könyveket a könyvtár közvetlenül a kiadóktól igyekszik beszerezni.

A könyvtár nemcsak a folyóirat- és a könyvállomány folyamatos bővítésével, hanem technikai téren is igyekszik lépést tartani. Kiépített számítógépes hálózat szolgálja a feldolgozást és a kutatómunkát. Mostanában készülnek rendszerbe állítani a CD-ROM adatbázisokat, amelyek az egyetem egész hálózata számára azonnal hozzáférhetőek lesznek. Ennél is nagyobb ugrást jelent majd az, ha az egyetemet és a könyvtárat sikerül bekapcsolni a nemzetközi on-line rendszerbe, amelyen keresztül nemcsak a nagy adatbázisokhoz lehet majd hozzájutni, hanem teljes szövegek, elsősorban folyóiratcikkek „lehívására” is mód nyílhat, akár egy órán belül is. Ez azonban inkább a jövő, hiszen egy ilyen rendszernek nemcsak a kiépítése, de a működtetése is nagyon költséges mulatság.

A könyvtár jelenleg elsősorban az egyetemet, a diákokat és az oktatókat igyekszik kiszolgálni, de a jövőben, különösen azután, hogy az egyetem a Nádor utcai központba költözik, valószínűleg mindenki által hozzáférhető könyvtárként működik majd. A könyvtárat azonban már ma is sok „külsős” látogatja, hazai kutatók, diákok, elsősorban a közgazdasági egyetemről, a jogi, illetve a bölcsészkarról. Sőt, a könyvtárat minden különösebb hírverés nélkül is megtalálják az itt dolgozó külföldi kutatók és szakemberek is. A külsősökkel szembeni egyetlen korlátozás, hogy nem kölcsönözhetnek. A könyvtár nyitvatartási időben is igazodik a korszellemhez: mindennap, így hétvégén is, késő estig nyitva van, és nyári szünetet sem tartanak.












Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon