Skip to main content

Belföld

zádori: „Az előbbit el tudom fogadni, az utóbbit nem”

Horváth Balázs az Eigner-ügyről


Mi a véleménye arról, hogy a kormány tagjai és pártjai le akarják mondatni az átvilágító bizottságot? Ezt az egykori törvény-előkészítőtől és – így hírlett – a bizottság személyi összetételének sugalmazójától kérdezem.

Valóban igen sok közöm volt a törvényhez. Az viszont rendkívüli hiba volt, hogy csak igen későn, a ciklus legvégén hoztuk meg. A három bíróhoz viszont csak annyi közöm van, hogy ők is veszprémi kötődésűek, más semmi.


Blaha Márta: Percemberkék dáridója?


Az egyházak kárpótlásáról szóló törvény életbe lépését követően a hajdúnánási református egyházközség tizenkét ingatlan tulajdonlására nyújtott be igényt a városi önkormányzathoz. A jogosultság felülvizsgálatára, valamint az épületek átadásának előkészítésére kilenctagú bizottság alakult. Tagjai az alpolgármester, a KDNP, a Kisgazdapárt, az SZDSZ és az MSZP egy-egy képviselője, a helybéli lelkész, a presbitérium világi gondnoka, a II. számú általános iskola igazgatója, valamint az iskolaszék megbízottja.

Kőszeg Ferenc: Plexiüvegzseb


„…összeférhetetlenségi törvényt helyesen megalkotni csak úgy lehet, ha azt a nagy princípiumot tartjuk szem előtt: nem fordulni a társadalom egy osztálya ellen sem, nem kedvezni a társadalom egy osztályának sem, hanem ellene fordulni minden olyan tevékenységnek, amely a képviselő függetlenségét érinti.

solt: Kinek szép?


„A szocialisták… elhatározták, hogy a jövőben a (koalíciós) partner által a nyilvánosság elé vitt konfliktusok ügyében hitelesen és részletesen tájékoztatják a közvéleményt” – ígéri Horn Gyula. Lehetséges, hogy a jövőben így lesz, de ez az új gyakorlat december 3-án még nem vette kezdetét.

–t [Solt Ottilia]: A tényfeltáró újságírás leckéje


A Magyar Hírlap azon a napon rukkolt ki a cikkeddel, amikor megjelent az agrobankos vezérek letartóztatásának híre. A látszat tehát „ellened” szólt.

Ha kiszimatoltam volna, hogy a rendőrség akcióra készül az Agrobank ellen, és az anyagot megszerzem, az is komoly teljesítmény lenne. A lapok rendőrségi tudósítói nap mint nap ott lógnak a rendőrtisztek nyakán, hogy információkhoz jussanak.


Révész Sándor: A költség el van vetve

Költségvetési viták


Az 1990-es májusi kormány decemberben szolgálta fel a költségvetést (nota bene: 1991-ben is), mégis feleannyit késett vele, mint ez a júliusi, amely október végére készült el a költségvetéssel. Az akkori korszerűtlen házszabály nem zárta ki, hogy a decemberi javaslatból decemberben törvény legyen, ez a mostani korszerűsített pedig ezt október végi leadással sem teszi lehetővé – legalábbis a házszabály ellenzéki értelmezése szerint.

Csalog Zsolt: Vipek és Vupok


Az elmúlt napokban csúcsra járatott fővárosunk nyomasztó élménye, gondolom, sokunk elcsigázott lelkében maradandó nyomokat hagyott.

Mintha csak arra az amúgy már időszerűtlen kérdésre kereste volna a választ ez a pár rémálom nap, hogy „miért nem lehetett volna világkiállítást rendezni Budapesten?” És a válasz, amelyet most oly kézzelfoghatóan megkaptunk: hát azért, mert anélkül is kicsivel többen vagyunk itt, mint amennyien az „európai normáknak” megfelelő módon elférnénk.

Pedig ez a mostani vendégkoszorú nem is próbált telefonálni a szétvert fülkéinkből, eszében sem vol




A jelöltek


Pál Tibor

Végzős egyetemi hallgató. 1990 előtt tanácstag, az elmúlt négy évben a IX. kerület egyetlen MSZP-s önkormányzati képviselője. Egyszemélyes önkormányzati híradót adott ki, amelyben folyamatosan bírálta a kerület vezetését. Az MSZP ferencvárosi polgármesterjelöltje.

Csaplárosné dr. Katkó Éva

Jogász, a korábbi évtizedekben párt- és tanácsi apparátusokban dolgozott. A II. kerület utolsó tanácselnöke. Az elmúlt négy évben a józsefvárosi önkormányzat aljegyzője, majd megbízott jegyzője.






K. I. [Kiss Ilona]: Oroszország: Új NEP-perek?

A privatizációról


Tólja fasza gyerek, nem fagy meg… Ezzel az ócska viccel szokták jellemezni Anatolij Csubajsz orosz ÁVÜ-elnököt és miniszterelnök-helyettest, aki tényleg túlélte az utóbbi évek összes orosz belpolitikai kataklizmáját, s más, kelet-közép-európai kollégáival ellentétben a legkisebb korrupciós, kenőpénzes ügyleten sem sikerült rajtakapni.

Gyurovszky: Szlovákia: Minden eladó – nekünk!

A privatizációról


1990 óta a hatodik szlovák kormány kezdi meg működését, immár jól bejáratott menetrend szerint: Meciar hatalomra kerüléseit mindig államosítások követik, bukásai után pedig az új ellenkormányok széles körű és gyors privatizációt indítanak, hogy a rövidesen visszatérő Meciar kevesebb állami tulajdon birtokában próbálja meg visszafordítani Szlovákia fejlődését keleti irányba.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon