Skip to main content

Belföld

Mink András: Róka fogta csuka

Mink András
A tandíjtüntetések
Még a népnyúzásról


Egy kis demagógia

A kormány legutóbb tervbe vett megszorító intézkedéseire legelőször a diákság válaszolt szervezett, nagy tömegeket megmozgató tömegdemonstrációval. De nem ez volt a diákság első megmozdulása az utóbbi kormányok intézkedései avagy tervei ellen. Az utóbbi évek tüntetéskrónikáját áttekintve szembetűnő, hogy a leggyorsabban és a leglátványosabban az egyetemi és főiskolai hallgatók reagáltak az őket hátrányosan érintő szándékokra és intézkedésekre. A diákfelvonulásokat szinte egyik kormány, illetve kultuszminiszter sem úszta meg az elmúlt fél évtizedben.


R. S. [Révész Sándor]: Sok párbaj semmiért


Az azonnali kérdések negyedórája a brit alsóházban egyesek szerint a brit alkotmány tartópillére, mások szerint viszont a parlamenti politizálás modern televíziós elfajulása. Az alsóház, a House of Common ügyrendi bizottsága éppen most fontolgatja a kormányfő nyúzására szánt negyedórák átalakításának lehetőségeit. 1881-től 1961-ig a londoni képviselők naponta bombázhatták azonnali kérdésekkel a minisztereket. Sokszor addig nyaggatták a mezei kormánytagokat, hogy a kormányfő kivégzésére már nem is maradt idő.

F. Havas Gábor: Ordít a szakszerűtlenség

Interjú Kovács Pál lemondott népjóléti miniszterrel
Még a népnyúzásról


Számítottál a március 12-én bejelentett intézkedésekre, vagy váratlanul értek?

Természetesen számítottam, de aki immár 12 éve foglalkozik szociális ügyekkel, abban óhatatlanul kialakul egy elfogultnak is mondható szociálpolitikai értékrend, és ezt sérti ez a kormányintézkedéscsomag. A hivatal nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy van ebben a csomagban 8-10 olyan intézkedés, amelynek a végrehajtása a népjóléti miniszter felelőssége. Ha maradok, vállalom, hogy egy olyan lépéssorozatot hajtok végre, amelynek egyetlen gondolatával sem értek egyet.


Révész Sándor: Gyorsnyelvelő tanfolyam

Azonnali kérdések órája


Az azonnali kérdések órájában csapatverseny folyik. Nem azonnali kérdéseket, interpellációkat a saját szakállára is benyújthat a képviselő, de az azonnali kérdések órájában csak az játszhat, akit a csapatkapitány a pályára küld. Az azonnali kérdéseket legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával a frakcióvezető nyújtja be, és a kérdést az általa kijelölt képviselő mondja el. Az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok, a többi körben pedig az összes képviselőcsoport jelöltjei tehetik fel kérdéseiket erősorrendben. Legjobb esetben is három kérdés juthat egy frakciónak.

Az elsőrendű politikai kérdés

Talált tárgy


„A Csehszlovákiával való jó viszony elsőrendű politikai kérdés” – mondta és írta negyven évvel ezelőtt, 1955 novemberében a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) politikai bizottsága.

Z. J. [Zolnay János]: Elfolyó milliárdok


A lakástörvény szerint az önkormányzat rendeletben határozza meg a bérleti díjakat, de csak új szerződések esetében. Az érvényes helyiségbérleti szerződéseket cserehelyiség biztosítása nélkül tíz évig nem lehet felmondani, kivéve, ha a helyiség ötven százalékát meghaladó részét albérletbe adták. Az önkormányzat ugyanakkor köteles hozzájárulni a bérleti jog albérlőre való átruházásához, illetve ahhoz, hogy a bérlő és az albérlő bérlőtársi szerződést kössön. Az esetek többségében az üzemeltetési szerződésekkel fedezett albérleteztetés tényét nehéz bizonyítani.

Zolnay János: Ebek harmincadján

Önkormányzati ingatlanvagyon


A mindössze öt főre zsugorodott SZDSZ-frakció tagja – a párt kerületi polgármesterjelöltje – Groó Rudolf szerint a decembertől egyfős abszolút többséggel rendelkező szocialisták szeretnék a (most zárult négyéves) múltat végképp eltörölni. Gazdálkodási koncepciójuk nincs, de azért – biztos, ami biztos – lerombolják a korábban létrehozott szervezeteket.

Ficsku Pál, Zádori Zsolt: Az akasztói Colosseum


A valaha szebb napokat látott magyar futball egykori vidéki fellegvárai, amelyeket a szocialista nehézipar hozott létre és tartott életben (Tatabánya, Dorog, Salgótarján, Diósgyőr, Komló) ma már a megszűnés határán állnak. De még a szerencsésebb, a Reállal tíz éve UEFA-döntőt játszó székesfehérvári Videoton hívei sem sejthették előre, hogy 1995. márc.

Solt Ottilia: Bársonyos erőszak

A Maccabis Tasnádiék a Dániel úton


Történetünk azokban a zord időkben kezdődik, amikor a pártállaminak bélyegzett szakszervezetek kezét vagyoni ügyekben megkötötte a ma kormányzó MSZP által mindig is hevesen ellenzett 1991-es XXVIII-as ún. „VIKSZ”-törvény. Öt párt szavazta meg a parlamentben, hogy a népi demokráciától örökölt szakszervezetek számoljanak el a vagyonukkal, és ne idegeníthessék el egészen addig, amíg szakszervezeti választások el nem döntik, melyik régi és melyik új mennyi munkavállalót képvisel. Addig a vagyon fölött vagyonkezelő szervezet (VIKSZ) rendelkezik.

Meiszter Dávid: Szerződés vagy árukapcsolás?

Széljegyzetek az alapszerződés-vitához


Tavaly július óta folyik a vita az alapszerződésekről. Ám amennyire örültem az elmúlt évi szakértői eszmecserének, olyannyira lehangolt a február végi „pengeváltás”, amikor a parlamentben kizárólag felelős politikusok fejtették ki álláspontjukat erről a kérdésről a kormány külpolitikája kapcsán. Több okból is jobb, ha ilyen kényes kérdésről szakértők vitáznak – mégpedig lehetőleg a tárgyalások megkezdése előtt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon