Kósa Ferenc Tízezer nap című, helyenként ma is szépnek ható filmjének zárójelenete jutott eszembe, amikor az 1969-es év költői indulásaival kapcsolatos stúdiumaimat sikerült különösebb szellemi sérülések nélkül bevégeznem. (Nem volt könnyű, a korszak búvárolója sokszor úgy érzi, sűrű fűrészporviharban fulladozik.) Ül Kozák András a tengerparton, és nagyon nézi azt a sok vizet.
„Az utolsó mondat után az utolsó pont, a ceruzát még srófszerűen meg is csavarva, hogy majdnem átszúrta a papirost. Az erőfeszítés elégedettségbe vált át: életem legnagyobb alkotása fekszik az asztalon, egy percre ez az érzésem.”
Illyés Gyula 1969. január 4-én elégedetten kinéz a rózsadombi ház ablakán – befejezte a Kháron ladikján-t.
Hazai pályán (Palásthy György)
Beszélő köntös (Fejér Tamás)
A Pál utcai fiúk (Fábri Zoltán)
Fényes szelek (Jancsó Miklós)
A veréb is madár (Hintsch György)
Feldobott kő (Sára Sándor)
Holdudvar (Mészáros Márta)
Sziget a szárazföldön (Elek Judit)
Imposztorok (Máriássy Félix)
Az örökös (Palásthy György)
Pokolrév (Markos Miklós)
Alfa-Rómeó és Júlia (Mamcserov Frigyes)
Tilto
Bemutathattak ebben az évben 21 új magyar nagyjátékfilmet, lehetett ezek közt sok értékes és érdekes alkotás (Fábri Zoltánnak is volt két premierje) mindazonáltal 1969 tavaszát-nyarát – és az egész évet – Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjének vitája, fogadtatása, zajos és ingerült visszhangja töltötte be. A filmet február elején tűzték műsorra.
Szigetvári István 1940-ben született Székesfehérvárott. Édesapját három-, édesanyját nyolcéves korában veszítette el. Az anyai nagyszülőkhöz került, ahol éheztették, rendszeresen verték, iskola helyett gyakorta a teheneket őrizte, még október végén is mezítláb. „Mindig azt néztem, hogy melyik tehén mikor szarik, hogy belelépjek, mert az legalább meleg volt.” 1950-ben nagyszüleitől az árvaházba menekül. 1954 Pestre kerül a Rákosi Mátyás Ifjúmunkás Városba, az ország első iparitanuló-mintaintézetébe. 1956 őszén a Bokréta utcai kollégiumban lakik.
1969. március végén nagy izgalommal vártuk a szinte hihetetlen kalandot: áprilisban, a tavaszi szünetben a Ménesi úti Eötvös Kollégium diákjai és tanárai – leadva az utazási keretből az illendő sápot a bölcsészkari párt- és KISZ-vezetésnek – egy csereutazás keretében Bolognába látogathattak. Talán az izgalom, talán a rendhagyóan hűvös időjárás miatt, az indulás előtti héten meghűltem, belázasodtam, s az utazás biztosítása miatt úgy döntöttem, hogy némi anyai ápolás céljából néhány napot szüleimnél töltök Gyöngyösön.
„Houston, itt Nyugalom Támaszpont. A Sas leszállt.” Edwin E. „Buzz” Aldrin Jr. ezredes szájából hangzottak el ezek a szavak 1969. július 20-án vasárnap közép-európai idő szerint délelőtt tíz óra tizenhét perckor a Holdon. Jó fél óra múlva Neil A.
1969. jan. 1. Csehszlovákiában életbe lép a föderatív berendezkedés.
1969. jan. 4. Péter György, a KSH BM-kórházban, őrizetben tartott elnöke öngyilkosságot követ el.
1969. jan. 13. Magyar–szovjet történész vegyes bizottság alakul Budapesten.
1969. jan. 14. Bruce Reynoldsot, a nagy brit postarablás kitervelőjét 25 év fegyházra ítélik.
1969. jan. 16. Jan Palach cseh diák a szovjet megszállás elleni tiltakozásul élve elégeti magát a prágai Vencel téren.
Az évek meccse
Minek az éve volt 1969? Nem csak visszatekintve tesszük fel a kérdést. Akkoriban már nem volt mindegy, milyen évek szállanak a nyári fák alatt.
A hatvanas években verseny folyt a világban az évek értelméért. Mennél közelebb feküdt egy kommunista ország a Nyugathoz, annál inkább belátta: az éveknek illik valamivégre lenni. Talán ezért időzítették nálunk 1968-ban kereken január 1-jére a mechanizmust, a cseheknél meg 1969. január 1-jére a föderalizmust.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 46 hét
10 év 19 hét
10 év 23 hét
10 év 23 hét
10 év 24 hét
10 év 24 hét
10 év 24 hét
10 év 27 hét
10 év 27 hét
10 év 27 hét