Skip to main content

Ellenvélemény

Gadó György: Átutazó ellen


Magam is furcsállom, amit teszek: hozzászólok egy vitához

  • Tovább

    • T. G. M. [Tamás Gáspár Miklós]: Irredenta?


    A jó öreg Zingarelli, az olasz értelmező szótárom szerzője szerint – és ő csak tudja, hisz ajánlása így szól: „A Benito Mussolini, restauratore delie sorti d’Italia”[SZJ] – az irredento, – a melléknév, jelentése: föl nem szabadított; azok a területek, országok, népességek, amelyek egyelőre még idegen uralom alatt állnak; ilyenek voltak különösképpen a trentinói és isztria

    Vízöntő András [Máté-Tóth András]: Pacifista mozgalom?


    A Beszélő 2. számában jelent meg a Nem ütni és nem visszaütni című cikk, amely a lelkiismereti szolgálatmegtagadókról szól. Szerzője tiszteletre méltó igyekezettel végezte munkáját, ténybeli közlései pontosak. Bár minden kívülálló ilyen lelkiismeretesen és előítéletmentesen figyelné a bázisközösségek törekvéseit!

    Méray Tibor, Molnár Miklós: Méray Tibor levele a Beszélő szerkesztőinek / Molnár Miklós kísérőlevele Donáth Ferenc leveléhez / A november 4-i rádiószózat, Donáth Ferenc adalékai


    Méray Tibor levele a Beszélő szerkesztőinek

    A Beszélő 2. száma a Dokumentumok rovatban közölte Donáth Ferenc 1978. június 20-án kelt levelét Molnár Miklóshoz. Bevezető kommentárként lapotok a következőket jegyezte meg: „Tudomásunk szerint Molnár Miklós több nyugati magyar folyóiratnak felajánlotta a levelet, közlésére azonban mindmáig nem került sor.


    Szilágyi Sándor: Bántó féligazságok


    Tamás Gáspár Miklós szenvedélyes publicista – igazságai kimondásában csakúgy, mint vagdalkozásaiban. A csöndes Európa c.

    –kg– [Klaniczay Gábor]: Még egyszer a cenzúra esztétikájáról


    Haraszti Miklós könyve, A cenzúra esztétikája arra ihlette Petri Györgyöt, hogy sommás vitacikkben cáfolja állításait a Beszélő 2. számában. Petri – Harasztival épp ellentétben – úgy látja, hogy kudarcot vallott a művészet és az irodalom totális irányításának államszocialista kísérlete. A hatalom „nem számolt a kultúra saját szabályszerűségeinek hatalmával”, mondja. Az elutasítás ellenére Haraszti elégedett lehet a válaszreakcióval: a szatirikus-pesszimista általánosítás pozitív funkciója mindig is abban rejlett, hogy ellentmondásra serkentsen.

    Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon