Ellenvélemény

Gadó György: Átutazó ellen


Magam is furcsállom, amit teszek: hozzászólok egy vitához

  • Tovább

    • T. G. M. [Tamás Gáspár Miklós]: Irredenta?


    A jó öreg Zingarelli, az olasz értelmező szótárom szerzője szerint – és ő csak tudja, hisz ajánlása így szól: „A Benito Mussolini, restauratore delie sorti d’Italia”[SZJ] – az irredento, – a melléknév, jelentése: föl nem szabadított; azok a területek, országok, népességek, amelyek egyelőre még idegen uralom alatt állnak; ilyenek voltak különösképpen a trentinói és isztria

    Vízöntő András [Máté-Tóth András]: Pacifista mozgalom?


    A Beszélő 2. számában jelent meg a Nem ütni és nem visszaütni című cikk, amely a lelkiismereti szolgálatmegtagadókról szól. Szerzője tiszteletre méltó igyekezettel végezte munkáját, ténybeli közlései pontosak. Bár minden kívülálló ilyen lelkiismeretesen és előítéletmentesen figyelné a bázisközösségek törekvéseit!

    Méray Tibor, Molnár Miklós: Méray Tibor levele a Beszélő szerkesztőinek / Molnár Miklós kísérőlevele Donáth Ferenc leveléhez / A november 4-i rádiószózat, Donáth Ferenc adalékai


    Méray Tibor levele a Beszélő szerkesztőinek

    A Beszélő 2. száma a Dokumentumok rovatban közölte Donáth Ferenc 1978. június 20-án kelt levelét Molnár Miklóshoz. Bevezető kommentárként lapotok a következőket jegyezte meg: „Tudomásunk szerint Molnár Miklós több nyugati magyar folyóiratnak felajánlotta a levelet, közlésére azonban mindmáig nem került sor.


    Szilágyi Sándor: Bántó féligazságok


    Tamás Gáspár Miklós szenvedélyes publicista – igazságai kimondásában csakúgy, mint vagdalkozásaiban. A csöndes Európa c.

    –kg– [Klaniczay Gábor]: Még egyszer a cenzúra esztétikájáról


    Haraszti Miklós könyve, A cenzúra esztétikája arra ihlette Petri Györgyöt, hogy sommás vitacikkben cáfolja állításait a Beszélő 2. számában. Petri – Harasztival épp ellentétben – úgy látja, hogy kudarcot vallott a művészet és az irodalom totális irányításának államszocialista kísérlete. A hatalom „nem számolt a kultúra saját szabályszerűségeinek hatalmával”, mondja. Az elutasítás ellenére Haraszti elégedett lehet a válaszreakcióval: a szatirikus-pesszimista általánosítás pozitív funkciója mindig is abban rejlett, hogy ellentmondásra serkentsen.