Skip to main content

Hírek

Per készül Pozsonyban


A Beszélő 4. beszámolt róla, hogy 1982. június 3-án civil ruhás nyomozók átkutatták Duray Miklós geológus, csehszlovákiai magyar kisebbségi aktivista munkahelyi dolgozószobáját, majd házkutatást tartottak otthonában. Az ezt követő rendőrségi kihallgatás során Duray beismerte, hogy ő a szerzője a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága (CSMKJB) név alatt elterjedt dokumentumoknak. Június 10-én a nyomozó szervek vádemelési indítványt terjesztettek az ügyészség elé a Btk. 100. paragrafusa (a köztársaság rágalmazása) alapján. A kihallgatások ezután is folytatódtak.

Ludassy Mária, Vásárhelyi Miklós: Donáth Ferenc síremlékénél


Vásárhelyi Miklós
E sírkőnél megfogadom…![SZJ]

Kedves Barátaim, tisztelt Gyülekezet!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon