Skip to main content

Hírek

Válaszol a Hivatal!


7. számunk mellékletében tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a Beszélő szerkesztősége lapengedélyt kért a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalától, de nem kapott érdemi választ, minthogy az illetékes hatóság tagadta tértivevényes beadványunk kézhezvételét, illetve – utóbb – azt állította, hogy küldeményünk a mellékletként elküldött lappéldányt tartalmazta, magát a kérelmet nem. Beadványunk ismételt postázása után több mint két hónappal, 1983. október 20-án kénytelenek voltunk – az államigazgatási eljárási törvényre hivatkozva – sürgetni a választ Az 1981.

Az Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentései


Az alábbi híreket szerkesztőségünk postaládájában találtuk. Igyekeztünk ellenőrizni őket, s amennyire meg tudtuk állapítani: valóságos tényeken alapulnak.




Erdélyi Magyar Hírügynökség – Hungarian Press of Transylvania

1/1983. (május 20.)  1983. május 20-án létrejött Erdélyben az erdélyi magyarság nem hivatalos hírirodája, az Erdélyi Magyar Hírügynökség (Hungarian Press of Transylvania  HPT).





[Kőszeg Ferenc]: Inconnu-krónika


Kritika rovatunkban ismertettük a szolnoki Inconnu csoport kiadványát, a munkáik lefoglalásáról és elkobzásáról szóló – példásan megszerkesztett – dokumentációt. Alighogy kézhez vettük a könyvecskéről készült recenziót, a szolnoki rendőrség újabb műtárgyakkal halmozta el a politikai művészet szolnoki híveit.

[Haraszti Miklós]: Rendőrségi eljárás a katolikus ajándékirodalom ellen


1983-ban alkották meg a „sajtórendészeti szabálysértés” fogalmát; ez – a „sajtórendészeti vétség” btk-paragrafusát érintetlenül hagyva – lehetővé teszi az engedélyezetlen irodalmat terjesztők bírósági tárgyalás nélküli, azonnali megbüntetését.

Első ízben 1983. december 15-én alkalmazták az új eljárást. Hajnalban a Törökbálinti útnál vártak dr. Merza József 53 éves matematikus kocsijára, s közlekedési vizsgálat ürügyén azonnal a csomagtartó kinyitását kérték.


Öt kiskundorozsmai cigányt


A dorozsmai cigánytelep a hatósági kényszerköltőztetés elrettentő példájaként vált ismertté. Néhány évvel ezelőtt a hagyományos telepről néhány „cs” házba (csökkentett értékű, alacsony komfortfokozatú lakásokba) és egy sor szigetelés, alapozás nélküli betonbarakkba költöztették a cigányokat, több száz méterre az utolsó „fehérek” lakta háztól.

Aláírásgyűjtések


1983 októberében és novemberében petíció másolatait körözték fővárosi és vidéki középiskolákban és egyetemeken. A levél szövege:

„Tisztelt Művelődésügyi Miniszter Elvtárs!

Rendkívül időszerű kéréssel fordulunk Önhöz az idegennyelv-tanítással kapcsolatban.

Mivel 8–12 évi kötelező orosznyelv-tanulás után azt tapasztaljuk, hogy szinte senki nem beszéli és érti az orosz nyelvet, ez jelzi, hogy az emberekből hiányzik a motiváció, nem látják hasznát ennek a nyelvnek. Ily módon rengeteg energia és idő elvész.






K. Gy. [Krassó György]: Dr. Pákh Tibor „elmebetegsége”


Egy genfi pszichiátriaprofesszor dr. Pákh Tibor „elmebetegségéről”. – Idén május elején – néhány nappal a VII. Pszichiátriai Világkongresszus megnyitása előtt – Bécsben sajtótájékoztatót tartott a pszichiátria politikai célokra való felhasználása ellen küzdő szervezet svájci tagozata. A beszámolót Charles Durand, a genfi egyetem professzora tartotta, és témája magyar vonatkozású volt – egy mondatban így foglalhatnánk össze: „Valóban elmebeteg-e Pákh Tibor?”

Dr. Pákh Tibort nem kell bemutatnunk a Beszélő olvasóinak; ezt már megtette a 2.


H. M.: Újabb fejlemények a Bulányi-irányzatú katolikus bázisközösségek ügyében


A Magyarországon járt Poggi érsek átadta Lékai prímásnak Casaroli bíboros április 30-án kelt levelét. Casaroli jóváhagyta a püspöki kar eddigi intézkedéseit a Bulányi-féle bázisközösségek ügyében, mert bizonyítva látja, hogy nem engedelmeskednek a hierarchiának, s ezzel veszélyeztetik az egyház tekintélyét és egységét.

H. M. [Haraszti Miklós]: Rendőri akciók a Dialógus Békecsoport ellen

A csoport folytatja munkáját


Tavasz óta sokasodtak a hatósági türelmetlenség jelei. A Dialógus küldöttet választott a berlini Összeurópai Konvencióra. A hivatalos magyar meghívottak – szovjet példára – bojkottálták az ülést. A rendőrség bevonta a Dialógus-küldött útlevelét, az indoklás: „Kiutazása közrendet sért.” Később a Prágai Béketalálkozón részt vett Dialógus-tagok közül négyen rendőrhatósági figyelmeztetést kaptak „a Magyar Népköztársaság külpolitikai érdekeinek veszélyeztetése” címén.

Az Új Symposion szerkesztőségének leváltása – magyar tiltakozás


A Vajdasági Ifjúsági Szövetség tartományi választmányának elnöksége (a továbbiakban: elnökség) 1983. május 9-i ülésén leváltotta az Új Symposion szerkesztőségét A közvetlen ürügyet Tolnai Ottó verse szolgáltatta, az Orfeusz új lantja (211. sz. 1982. november). Tolnai együttérzően említi Gojko Djoko szerb költőt, aki Venune vremena c.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon