Skip to main content

Hírek

Szentmise


volt a közelmúltban elhunyt Kerényi Grácia lelki üdvéért a varsói „Vizitáció” templomban, ahol vasárnaponként az alkotó értelmiség klubja működik. A május 5-i mise előtt ismertették Kerényi Grácia munkásságát, majd Andrzej Lapicki és Andrzej Szczepkowski a költőnő műveiből összeállított műsort adott elő. A misén megjelent Wiktor Woroszylski, Sztanislaw Dygat és a lengyel irodalmi élet több ismert alakja.

Woroszylski a Tygodnik Powszechny című krakkói katolikus hetilapban terjedelmes nekrológot jelentetett meg Kerényi Gráciáról.




Izgatási per készül Győrben


Államellenes izgatás vádjával pert akarnak indítani Márton József 48 éves paptanár ellen, aki a győri bencés gimnáziumban földrajzot és biológiát tanított. A vád azon alapul, hogy Márton József a történeti Magyarország fogalmát használta, és földrajzórán Erdélyről mint a történeti Magyarország részéről beszélt. Lakásán 1984 tavaszán házkutatást tartott a rendőrség, az ott talált szamizdatkiadványokat elkobozták.

Márton József ügyének alakulását figyelemmel kísérjük, és beszámolunk róla olvasóinknak.




Újabb négy katolikus szolgálatmegtagadó börtönben


1984-ben újabb négy magyar katolikus kérte, hogy a fegyveres szolgálatot fegyvertelen szolgálattal válthassa meg. Újvári József 21 éves tököli illetőségű autószerelő 33 hónapos börtönbüntetést kapott. Szever József 27 éves tatai faipari mérnök egyetemi évei előtt már szolgált egy évet. Most rövidebb, második szolgálatát tagadta meg, fegyvertelen szolgálati feladatot kérve: 14 havi börtönre ítélték. Tanos Gábor 20 éves székesfehérvári képesítés nélküli nevelő 36 hónapi börtönbüntetést kapott. Ugyancsak 3 év börtönnel büntették Dombi János 23 éves bányai (Somogy megyei) mozdonyvezetőt.

Beszélő-hírek

(Lapzárta után érkezett:)


10. és 11. száma között a Beszélő két különszámot adott ki.

Az 1984 novemberében megjelent Külön-Beszélő 2 tartalma:

– A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának levele

– Újabb hatósági támadások a független sajtó ellen

– Üzenet a Kosztka Szent Szaniszló egyházközség híveinek

– Az Isten Gyülekezete nevű szabadegyház kilenc tagjának nyilatkozata

– Nyílt levél Szaharovért

Az 1984.














Vádemelés Belgrádban


Úgy látszik, egyvalamiben a jugoszláv rendszer sem különbözik a kommunista diktatúra más országokból ismert változataitól: abban, ahogy ellenlábasaival bánik. 1948 után Jugoszláviában is a rendszer ellenfeleinek, majd később Moszkva-barát kommunistáknak százai tűntek el a Rankovic-féle politikai rendőrség börtöneiben és szenvedtek a hírhedt goli-otoki koncentrációs táborban – a jugoszláv Recsken.

Spartacus: „Suhancok forradalma”


A Farkasréti temető bejáratánál november 1-jén minden évben gyertyák lobognak. Hivatalosan azt mondják: az eltűntekért, távolban meghaltakért gyújtják őket, a pesti néphit azonban úgy tartja: a forradalom halottaiért. Az idén feltűnően sok fiatal vette körül a néhány négyzetméternyi virágágyást a bejárat közelében. Valóban a forradalomra gondoltak-e vagy a néhány nappal korábban meggyilkolt lengyel papra, Popielusko atyára, vagy egyszerűen csak a saját halottaikra – ki tudja.

Bouquet Gábor büntetése


Bouquet Gábor 1984. szeptember 30-án, vasárnap de. 11 óra körül a Batthyány téren árusította a Beszélőt. Egy férfi – később kiderült, hogy munkásőr – rendőrért ment. Mikor a két egyenruhással visszasietett, Bouquet megpróbált eltűnni az aluljáróban, de a rendőrök harsány „fogják meg”-jére a járókelők feltartóztatták. Bouquet-t megbilincselték, a helyszínen átkutatták, elvették a nála maradt példányokat, majd bevitték az I. kerületi kapitányságra. Szabályosan őrizetbe vették, egy időre még egy cellába is bekísérték.

A Duna Kör Hírei


címmel (1. szám, 1984.) kisalakú, nyolcoldalas nyomtatott kiadvány jelent meg a múlt év végén. A Duna Kör jegyezte az osztrák közvéleményhez címzett felhívást (1984. szeptember 14.) és a CSSZK Külügyminisztériumának állásfoglalásával kapcsolatos közleményt (1984. december 1.); alább mindkét szöveget közöljük. A kiadványban olvasható fontosabb hírek:

6068.

A tértivevények tanúsága szerint a Magyar Népköztársaság Országgyűlése és Minisztertanácsa 1984.




Krassó György védelmében


1984. november 22. és december 14. között tiltakozó aláírásgyűjtés folyt. A legfőbb ügyészhez címzett levél szövegét és a december 14-ig összegyűlt 288 aláírást a Külön-Beszélő 3. számában tettük közzé. Azóta további 24 személy juttatta el aláírását Kőszeg Ferenchez, a levél feladójához; ők külön közölték a főügyésszel, hogy csatlakoznak a petícióhoz.

Újabb négy katolikus szolgálatmegtagadó a börtönben


11. számunk mellékletében megírtuk, hogy 1984-ben újabb négy katolikus fiatal kérte a fegyvermentes szolgálat lehetőségét. Újvári József tököli illetőségű autószerelő 33 hónapos börtönbüntetést kapott. Szever József 27 éves tatai faipari mérnök egyetemi évei előtt már szolgált egy évet. Most rövidebb, második szolgálatát tagadta meg, fegyvertelen szolgálati feladatot kérve: 14 havi börtönre ítélték. Tanos Gábor 20 éves székesfehérvári képesítés nélküli nevelő 36 hónapi börtönbüntetést kapott. Ugyancsak 3 év börtönnel büntették Dombi János 23 éves bányai (Somogy megyei) mozdonyvezetőt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon