Skip to main content

Bouquet Gábor büntetése

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Bouquet Gábor 1984. szeptember 30-án, vasárnap de. 11 óra körül a Batthyány téren árusította a Beszélőt. Egy férfi – később kiderült, hogy munkásőr – rendőrért ment. Mikor a két egyenruhással visszasietett, Bouquet megpróbált eltűnni az aluljáróban, de a rendőrök harsány „fogják meg”-jére a járókelők feltartóztatták. Bouquet-t megbilincselték, a helyszínen átkutatták, elvették a nála maradt példányokat, majd bevitték az I. kerületi kapitányságra. Szabályosan őrizetbe vették, egy időre még egy cellába is bekísérték. Kihallgatása csak órákkal később kezdődött meg, mikor végre előkerült egy civil ruhás tiszt, aki mint „ezeknek a kérdéseknek a szakértője” mutatkozott be. A tetten ért terjesztő beleegyezett, hogy a rendes házkutatásnál szokásos felhajtás nélkül kimenjenek a lakására, és elvigyék a nála található Beszélőket. Délután 5 óra körül engedték ki a kapitányságról. Kihallgatásáról jegyzőkönyv készült.

Két nap múlva, október 2-án délelőtt munkahelyének rendészetére hívatták Bouquet-t. Két egyenruhás rendőr várta, s felszólították, hogy azonnal menjen velük az I. kerületi kapitányságra, kihallgatásra. Bouquet kijelentette, hogy nem megy: munka közben van, olajos munkaruhában. Erre ismét megbilincselték. Ám mielőtt útnak indultak volna, telefonáltak valahová, s ezután váratlan fordulattal kinyitották a bilincset, és azt mondták Bouquet-nak, hogy a munkaidő után menjen be a kapitányságra. Itt új témájú kihallgatás következett, melyet nem a vasárnapi szakértő folytatott. Azt a kérdést tették fel, hogy hogyan került a vasárnap intézkedő rendőrök egyikének homlokára sérülés. Bouquet elmondta: a rendőr maga sebezte meg magát, mikor előrántotta a bilincset, s ezt akkor ő maga is elismerte. „Miért, valaki mást állít?” – kérdezte Bouquet. – „Ahhoz magának semmi köze!” – válaszolt a kihallgató, s ezzel a kihallgatás be is fejeződött.

Október 12-én reggel ismét beidézték Bouquet-t, ezúttal a lakóhelye szerint illetékes, II. kerületi kapitányságra. Itt a BRFK igazgatásrendészeti osztályának határozatát nyújtották át neki, melyben sajtórendészeti szabálysértésért 9000 Ft pénzbírsággal vagy 30 napi elzárással büntetik.

Bouquet Gábor galvanizáló a Mechanikai Mérőműszerek Gyárában; a bírság összege messze meghaladja egyhavi fizetését. Bouquet címe: 1021 Vörös Hadsereg útja 217.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon