Skip to main content

Házkutatások, razziák

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Január 16-án a katonai ügyészség emberei (Párdi Mályás ügyész és négy nyomozó) házkutatást tartottak Nagy Jenő III. ker., Kalászi út 48. alatti lakásán. Az intézkedést arra hivatkozva rendelték el, hogy N. J. orgazda lett volna egy kiskatona által ellopott autógumik és videoberendezések értékesítésében. Bizonyítékot nem találtak; találtak ellenben rengeteg szamizdatnyomtatványt és valamennyi sokszorosítási eszközt. Az ügyet a katonai hatóságok rövidesen áttették a rendőrséghez, ahol sajtórendészeti szabálysértés címén 6000 Ft pénzbírságot róttak ki Nagy Jenőre.

(Nagy Jenő az AB-ből kivált ABC Független Kiadó vezetője. Ez a kiadó jelentette meg – egyebek között – Konrád György „Ölni vagy nem ölni” c. politikai kötetét, Raoul Wallenberg életrajzát, Szabó Zoltánnak a párizsi béketárgyalásokról írott riportjait. Sorozatot indított az ABC a Gulag-szigetvilágról szóló memoárokból is. A múlt év végén Nagy Jenő gondozásában új folyóirat első száma látott napvilágot Vakond címmel. „A Vakond úgy műfajilag, mint politikai arculatban a meglevő uniformizálódási tendenciák ellen lépne fel. A monopolhelyzet a szamizdaton belül is monopolhelyzet...” – nyilatkozta lapjáról a Hírmondó ez évi 1. számának Nagy Jenő.)

Február 28-án este rendőrök igazoltatták a Komjádi uszoda büféjében Nagy Jenőt és a törzsasztalánál összegyűlt barátait. Az eljáró közegek átvizsgálták N. J. és a többiek személyi holmiját, és elkobozták a Gadó Györgynél lévő szamizdatkiadványokat. Nagy Jenőt előállították a II. kerületi rendőrkapitányságra, ahol kihallgatták, majd szabadon bocsátották.

Március 3-án megismétlődött a razzia a Komjádiban. A rendőrök ezúttal senkinél nem találtak semmit, így be kellett érniük annyival, hogy tüntetően a helyszínen maradtak.

Március 6-án délelőtt a rendőrség házkutatást tartott Gadó György XI. ker., Magyari István u. 2. alatti lakásán, azzal az indokkal, hogy a Pest Megyei Könyvtártól feljelentés érkezett a hatóságokhoz: Gadó szamizdatkiadványokat ajánlott föl megvételre. A lefoglalt – viszonylag kis mennyiségű – anyagra mint bűnjelre hivatkozva a rendőrség mint szabálysértési hatóság néhány napon belül 10 000 Ft pénzbüntetést szabott ki Gadó Györgyre.

Gadó György fordító. 1984 novemberében házkutatást tartottak a munkahelyén és a lakásán, és különböző szamizdatkiadványokat foglaltak le nála, egyebek között a Salom Nyílt Levelét. Ezt követően főnökei közölték vele, hogy szerződését nem hosszabbítják meg (az MTI-nél dolgozott). Azóta szabadúszó. Egyik kezdeményezője volt a Kulturális Fórumhoz intézett Beadványnak (Hírmondó, 1985/5, Beszélő 15).

Ugyanezen a héten megkeresett a rendőrség egy bölcsészhallgatót is, akit már láttak Nagy Jenő társaságában. Sajtórendészeti vétségben való közreműködés gyanújára hivatkozva házkutatást tartottak nála. A fiatalembernél főleg a Vox Humana csoport folyóiratának példányait foglalták le.

A Vox Humana csoportot bölcsészhallgatók hozták létre, a közép-európaiság sajátos kultúrájának ápolására. Folyóiratuknak, az Égtájaknak eddig hat példánya jelent meg egyetemi keretek között, de az ebből kicenzúrázott írásokat két külön szamizdatszámban kiadták, Égtájak között és Más-a címmel.

Március 7-én Nagy Jenő barátaival már nem a Komjádi bisztrójában találkozott, hanem a közeli Malomtó bisztróban. Itt is megjelentek a rendőrök, s a társaságában lévőket felírták.

A március 3. és 9. közötti héten az állandó rendőri készenlét közepette megjelent az ABC kiadó új folyóirata, a Demokrata mindjárt két számmal.

Március 10-én ismét házkutatást tartottak Nagy Jenőnél és Gadó Györgynél. A Nagy Jenőnél folytatott akció hosszadalmasságával tűnik ki a hasonlók közül: a kis, kétszobás lakást reggel 8-tól délután 4-ig forgatták fel. Gadó Györgytől – akit ezúttal sajtórendészeti vétség elkövetésével gyanúsítottak, hivatkozva a Komjádi bisztróban elkobzott kiadványokra – elvitték külföldről származó könyveit, saját kéziratait és noteszét.

Március 11-én Nagy Jenő megint a Komjádi bisztróban ült le barátaival, mert a Malomtót „tatarozás miatt zárva” találta. A rendőrök menetrendszerűen megjelentek, és felírták a jelenlévőket.

Közülük Lados Balázs egyetemi hallgatót, aki Szegeden tanul, március 13-án reggel a szegedi pályaudvaron rendőrök várták. Bevitték a pályaudvari őrszobára, megmotozták, a nála talált szamizdatokat elkobozták, és a városi kapitányságon hallgatták ki délután fél 2-ig.

Március 14-én a Komjádi bisztróban újra megrendezték a szokásos razziát. A felírt személyek közül Vörös Zsigmond fotósnál éjjel fél 3-kor megjelentek a házkutatók. Elvitték filmjeit és fotóit.

1986. április 1-jén reggel két helyen jelentek meg házkutató rendőrök: Nagy Jenőnél, római-fürdői lakásában és Sulyok Miklósnál, aki egy Buda környéki házban a Beszélő 16-os számát nyomtatta. Nagy Jenőnél több mint 7 órát kutattak, Sulyoknál, aki Csorba István színésszel dolgozott, a házkutatás végrehajtói durvaságukkal tűntek ki. Nagy Jenőnél nagy mennyiségű 4-es számú Demokratát foglaltak le, Sulyoktól elvitték a stencilgépet és a Beszélő készülő példányait.






























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon