Skip to main content

Beszélő szamizdat, 11. szám (1984/3.), Évfolyam 1, Szám 13

[Kis János]: Lengyel fejlemények – magyar tanulságokkal

[Kőszeg Ferenc]: Négymillió állampolgár…

Megjegyzések és javaslatok a munkajog és a munkahelyi érdekvédelem reformjához[SZJ]

[Kőszeg Ferenc]: Mennyit ér, aki megúszta?

Dr. K. E. emlékének

[Éliás József]: Beszélő-beszélgetés Éliás József nyugalmazott református lelkésszel

Dalos György: Az Orfeó-botrány

A szerző sajtótörténeti esszésorozatából

B. P. [Juhász Pál–Magyar Bálint]: A kereskedelemről és a zöldségpiacról

Kiszely Károly: Vita a magyar katolikus egyházban

(solt) [Solt Ottilia]: Nem lesz munkanélküliség!

Petri György: Fekete-újságírás kékfényben

A denunciáns újságírás műfogásai

Kis János: A Salom nyílt levele a magyar társadalomhoz és a magyar zsidósághoz

Hírmondó 6–7.

Szilágyi Sándor: Te Laci, ez nem Danish Pastry!

(Szász Béla: Minden kényszer nélkül; „M. O.”[SZJ], 1984)

: A Magyar Nemzet Szabó Zoltán-nekrológja

Kenedi János: Szabó Zoltán Magyar Nemzete

Szabó Zoltán: Reform

Magyar Nemzet, 1939. július 16. és július 23.

Csonka Dénes [Bauer Tamás]: A Nagy Csehszlovák–Magyar Piramis

Solt Ottilia: Egy gyakorló szülő, hajdani tanár és szociológus megjegyzései a „korlátozott autonómiájú iskola” tervéhez

Szalai Pál: Megjegyzések a Beszélő 10 három cikkéhez

Gondos Ernő: Levél Kőszeg Ferencnek

Magyar László [Lengyel László]: Amit naponta követelhetünk

Sobri József: A magyar nyelvű oktatás helyzete a Vajdaságban

Ábel István [Bilecz Endre]: A Dialógus Pécsett

: Bouquet Gábor büntetése

Spartacus: „Suhancok forradalma”

: Vádemelés Belgrádban

: A bolsevikok a lelkiismereti szolgálatmegtagadásról

: Mit kell tudni a Gabcikovo (Bős)–Nagymaros Vízlépcsőrendszer beruházásról?

: Beszélő-hírek

: Újabb négy katolikus szolgálatmegtagadó börtönben

: Izgatási per készül Győrben

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon