Skip to main content

Beszélő-hírek

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
(Lapzárta után érkezett:)


10. és 11. száma között a Beszélő két különszámot adott ki.

Az 1984 novemberében megjelent Külön-Beszélő 2 tartalma:

– A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának levele

– Újabb hatósági támadások a független sajtó ellen

– Üzenet a Kosztka Szent Szaniszló egyházközség híveinek

– Az Isten Gyülekezete nevű szabadegyház kilenc tagjának nyilatkozata

– Nyílt levél Szaharovért

Az 1984. decemberi keltezésű Külön-Beszélő 3 a Krassó György rendőri felügyelet alá helyezéséről szóló határozat fénymásolatát, valamint a Krassó védelmében a legfőbb ügyészhez írott levél szövegét és 288 aláírójának nevét tartalmazza.



A Külön-Beszélő 2 tudósított róla, hogy sajtórendészeti szabálysértés címén 1984 októberében összesen 54 000 Ft bírsággal sújtotta a rendőrhatóság a szamizdat néhány munkatársát, és – egyebek között – anyagi segítségért fordult olvasóihoz.

Egy névtelen adakozó 10 000 Ft-ot ajánlott fel, és sokan adtak 1000-2000 Ft körüli összegeket. Támogatásukat szívből köszönjük.





















Megjelent: Beszélő szamizdat, 11. szám (1984/3.), Évfolyam 1, Szám 13


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon