„Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amelyből sokak gyermek- és serdülőkorát, gyakran pedig egész távolabbi életét tette zilálttá a háború és a változások utána következő rohamos, sokszor félelmetes jellege.
1986. december 18-án csütörtökön délután 5 órakor Nagy Jenő és Vétek Mária Kalászi úti lakásán nyomozók jelentek meg, s „sajtórendészeti szabálysértés gyanújának” ürügyén házkutatást tartottak.
Korábban Nagy Jenőt több ízben beidézték a rendőrségre, és különféle megtorlásokat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a forradalom 30 éves évfordulója alkalmából valamilyen rendezvényt merészel tartani. Mivel október 23-án a fenyegetőzés ellenére Nagy Jenő adott helyet a demokratikus ellenzék ünnepi megemlékezésének, feltehetően büntetőakciónak szánták ezt a házkutatást.
Üzenet a magyar társadalom demokratikus megújhodásáért küzdő fiatalokhoz az ’56-os magyar forradalom mártírjainak emlékére tartandó összejövetel alkalmából
Tisztelt egybegyűltek, kedves ifjúmunkások, diákok, értelmiségiek!
A közmondás azt tartja: fiatalság – bohóság. De nem így a történelem. Valamennyien tudjuk, hogy az évszázadok során mindig az ifjúság volt az, amely a legkülönbözőbb társadalmi és művészeti mozgalmakban avantgárd szerepet töltött be.
A Duna ügye – legalábbis a kormányzat számára – eldőlt. A környezetvédő mozgalom ugyanakkor szélesedett, és – különösen Csernobil óta –új területeket talált magának. Nem lelt azonban olyan központi ügyre, amely a bős–nagymarosi erőműhöz hasonlóan egyszerre mozgósítaná a természetvédőket, a közgazdászokat, a történelmi emlékek védelmezőit és a közügyek demokratizálását szorgalmazókat.
Az Országgyűlés 1987. nyári ülésszakára független környezetvédő mozgalmak képviselői közös levelet intéztek Sarlós Istvánhoz, az Országgyűlés elnökéhez.
1. A személyi változásokról és az Országgyűlés nyári ülésszakáról
Magyarország gazdasági és politikai válságban van. A kormányzat újabb áldozatokat kíván a lakosságtól anélkül, hogy a romlás megállítására programja lenne. A párt vezető testületei és a kormány átalakítása, amelyet a vezetés a válságból való kilábalás első lépéseként népszerűsít, nem több, mint a bársonyszékek csereberéje.
A Petőfi-szobornál, a saját kedve szerint ünneplő fiatalság szokásos gyülekezőhelyén hangszórók recsegő indulói várták az odasereglőket. A Petőfi tértől a Vigadóig további zenével fűszerezett vidám kirakodóvásár foglalta el a helyet. Ilyen körülmények között a Petőfi-szobor körül lehetetlenné vált minden ünnepélyesség, még a puszta kommunikáció is. Ezért az összegyűlt tömegből alakult menet tinédzserek vezetésével déli 12 óra után néhány perccel énekelve, a Nemzeti dalt szavalva megindult az Apáczai Csere János s tovább, az Akadémia utcán át a Kossuth-szobor felé.
1985-ben egész Magyarországon csak a Zala megyei 5. sz. választókerületnek nem volt országgyűlési képviselője a második választási forduló után. Keszthely és környéke 1986 februárjáig várt, mire képviselőt választhatott. Hogy miért?
A Hazafias Népfront az első jelölőgyűlésen (1985. IV. 22-én) két jelöltet állított: dr. Végh György egyetemi tanárt és dr. Szendrődi Miklós hévízi körzeti orvost. Az előző ciklusban Végh György volt a választókerület képviselője.
Január 16-án a katonai ügyészség emberei (Párdi Mályás ügyész és négy nyomozó) házkutatást tartottak Nagy Jenő III. ker., Kalászi út 48. alatti lakásán. Az intézkedést arra hivatkozva rendelték el, hogy N. J. orgazda lett volna egy kiskatona által ellopott autógumik és videoberendezések értékesítésében. Bizonyítékot nem találtak; találtak ellenben rengeteg szamizdatnyomtatványt és valamennyi sokszorosítási eszközt.
1985 júniusában megjelent a Máshonnan Beszélő 1. száma. A lap beköszöntője így szól:
„A szamizdat hőskorában, a gépiratos kiadványok idején létezett egy időszaki sorozat, a Kelet-európai Figyelő, melynek szerkesztői térségünk demokratikus kultúráját igyekeztek a magyar olvasóhoz közvetíteni. Amikor 1981 őszén megindult a Beszélő, úgy gondoltuk, a lap ezt a feladatot is átveheti. Azonban, főként a rendelkezésünkre álló terjedelem korlátozott volta miatt, elképzelésünktől el kellett állnunk, így született meg a Máshonnan Beszélő terve.
Lapunk 11. számának mellékletében azt írtuk, hogy Tanos Gábor 20 éves, képesítés nélküli nevelőt 36 hónap fogházra ítélték lelkiismereti fegyverelutasítás miatt. Egy olvasónk tájékoztatása szerint Tanos, aki 7 havi fegyveres szolgálatot tagadott meg, 14 havi börtönbüntetést kapott.
Ugyanettől az olvasónktól tudjuk, hogy időközben két újabb ítélet született lelkiismereti fegyverelutasítás ügyében (a harmadikról lásd a Hírmondó 13. számát). Orbán Péter gyógypedagógust, győri lakost, 2 év 10 hónap börtönre ítélte egy győri katonai bíróság.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét