Skip to main content

Helyreigazítás és kiegészítés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Lapunk 11. számának mellékletében azt írtuk, hogy Tanos Gábor 20 éves, képesítés nélküli nevelőt 36 hónap fogházra ítélték lelkiismereti fegyverelutasítás miatt. Egy olvasónk tájékoztatása szerint Tanos, aki 7 havi fegyveres szolgálatot tagadott meg, 14 havi börtönbüntetést kapott.

Ugyanettől az olvasónktól tudjuk, hogy időközben két újabb ítélet született lelkiismereti fegyverelutasítás ügyében (a harmadikról lásd a Hírmondó 13. számát). Orbán Péter gyógypedagógust, győri lakost, 2 év 10 hónap börtönre ítélte egy győri katonai bíróság. Tudomásunk szerint ez az első eset, hogy fegyverelutasítót nem fogházra, hanem börtönre ítélnek. Uzsák Géza irodagép-szerelőt Kaposváron ítélte 2 év 8 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre a kaposvári katonai bíróság, amely az elmúlt években már több hasonló ítéletet szabott ki. Mindkét fiatalt 1985 februárjában hívták be fegyveres szolgálatra.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon