Skip to main content

Per készül Pozsonyban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Beszélő 4. beszámolt róla, hogy 1982. június 3-án civil ruhás nyomozók átkutatták Duray Miklós geológus, csehszlovákiai magyar kisebbségi aktivista munkahelyi dolgozószobáját, majd házkutatást tartottak otthonában. Az ezt követő rendőrségi kihallgatás során Duray beismerte, hogy ő a szerzője a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága (CSMKJB) név alatt elterjedt dokumentumoknak. Június 10-én a nyomozó szervek vádemelési indítványt terjesztettek az ügyészség elé a Btk. 100. paragrafusa (a köztársaság rágalmazása) alapján. A kihallgatások ezután is folytatódtak. Július végéig kb. 50 embert hallgattak ki tanúként: részben ismert értelmiségieket, részben pedig iskolaigazgatókat és alacsonyabb rangú tisztviselőket.

Augusztusban szünetelt az eljárás, ám szeptemberben újabb kihallgatássorozatra került sor. Eközben sokakat felszólítottak, hogy szakítsák meg az érintkezést csehszlovákiai magyar értelmiségi barátaikkal és ismerőseikkel. Hogy a követelésnek nyomatékot adjon, a hatóság tudomásukra hozta, hogy lehallgatják telefonbeszélgetéseiket, és feltűnően figyelni kezdték őket. Különösen nagy érdeklődést mutatott a rendőrség az iránt, hogy milyen magyarországi kapcsolatai vannak a kihallgatottaknak.

Szeptember végén a nyomozást lezárták. Egy ideig úgy látszott, az ügy csendben feledésbe merül. November 10-én azonban letartóztatták Duray Miklóst, és vádat emeltek ellene. Duray jelenleg is börtönben van. Választott ügyvédje kénytelen volt visszalépni; egyelőre nem tudják, fogadhat-e másik ügyvédet, vagy hivatalból fognak védőt kirendelni mellé.

Duray Miklós 1944-ben született. 1968-ban a csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalmak egyik vezetője volt. Írása jelent meg a Bibó-emlékkönyvben. A CSMKJB 1978-ban jelentkezett először. Dokumentumainak többsége a szlovákiai magyar iskolarendszer elsorvasztására hívja fel a figyelmet. 1979 májusában a bizottság emlékiratot készített, amely a csehszlovák alkotmányra hivatkozva fogalmazza meg a magyar kisebbség sérelmeit. 1981-ben készült el, ugyancsak a bizottság neve alatt, a kisebbségi helyzet átfogó leírása, a Londonban működő Minority Rights Group[SZJ] számára. Ez utóbbi magyar nyelven is megjelent, a Magyar Füzetek Könyvei sorozat 4. köteteként, Párizsban.








Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon