Skip to main content

Kultúra

Lázár Bence András: A muskátliültetés ideje

Ebben a sorozatunkban arra kértük Kedves Szerzőinket, hogy Szilágyi Lenke egy-egy képére komponáljanak szöveget.

A cikk a Beszélő nyomtatott kiadásában olvasható.

Krusovszky Dénes: Valamit már biztosan tud

Ebben a sorozatunkban arra kértük Kedves Szerzőinket, hogy Szilágyi Lenke egy-egy képére komponáljanak szöveget.

A cikk a Beszélő nyomtatott kiadásában olvasható.

Vajda Gergely Balázs: versei

Ebben a sorozatunkban arra kértük Kedves Szerzőinket, hogy Szilágyi Lenke egy-egy képére komponáljanak szöveget.

A cikk a Beszélő nyomtatott kiadásában olvasható.

Ambrus Judit, Garaczi László: Levelek Garaczi Lászlóhoz

Garaczi László és Ambrus Judit levélváltása

Garaczi László: Matyesz

Vacsora után elkortyolta a pohár bort, amit asszonya tett elé negédes mosollyal, aztán szakadt gúnyát, lukas föveget vett, hogy elvegyüljön az egyszerű nép között. Arra gondolt, hogy Bea talán nevetségesnek találja az öncélú, hiú színészkedést, de Bea azt mondta, nagyon is imponál neki, elvégre Itáliából származik, a commedia dell’arte hazájából. Már napközben látszott Má­tyáson, mire ké­szül, tétova mozdulatain, felhős tekintetén.

Hegyi Gábor: Dupla Maddox

Garaczi László metaXa című kötetéről

Vajda Mihály: „…nehéznek tűnik lerajzolni egy koboldot, akit sapkája láthatatlanná tesz”

Antal Éva Túl az irónián című kötetéről

Jász Attila: Négy kispróza

Ebben a sorozatunkban arra kértük Kedves Szerzőinket, hogy Szilágyi Lenke egy-egy képére komponáljanak szöveget.

A cikk a Beszélő nyomtatott kiadásában olvasható.

Tandori Dezső: Reálzenón

– Vázolat –

Szilágyi-Gál Mihály: Kocka néni

Mindenki Kockának hívta. A Brassai utcai postaládájára Dr. Neumann, Tompa, Constantinescu E. volt kiírva, mintha nem is egyetlen ember nyitogatná naponta a fából készült, sötétbarna ládikát, hanem több, és több fajta, román, magyar, zsidó...

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon