Skip to main content

Beszélő folyóirat, 2006. december, Évfolyam 11, Szám 12

Vers

Kistotál

Spiró György: Nemsokára

Beszélő-beszélgetés

Ádám Zoltán - Neményi László: Nem biztos, de nem is lehetetlen

Kis János filozófussal, a szamizdat Beszélő vezető szerkesztőjével Ádám Zoltán és Neményi László beszélgetett

Folyamatos jelen

Mink András: Tisztes ifjúkor

25 éves a Beszélő

Vendégkönyv

Seres László: Boldog második nyilvánosságot!

25 éves a Beszélő

Litván György

Befejezetlen múlt

Révész Sándor: „A szabadság közegében kurva nehéz”

Jancsó Miklóssal, Radnóti Sándorral és Teslár Ákossal beszélgetett Révész Sándor a Nyitott Műhelyben október 26-án arról, hogy mit tud kezdeni ’56-tal a művészet

Mink András: Köztársaság tér, 1956–2006

Gondolatok Eörsi László „Köztársaság tér – 1956” című könyve kapcsán

Révész Béla: Volt egyszer egy rendszerváltás

Az első rendszerváltás-monográfia

Kultúra

Szilasi László: A középső Liberátor

(Árpádharagos, 1944. szeptember 21.)

Bán Zsófia: Esti iskola – Olvasókönyv felnőtteknek

[Testnevelés]

Szijj Ferenc: Növényszöveg – regénydarab (B)

Aranka levele

Váradi Júlia: „Meg akartam végre reformálni a rendszert”

Bozóki András volt kulturális miniszterrel Váradi Júlia beszélgetett

Visszabeszélő

Teslár Ákos: „A megértendő mindig mi magunk vagyunk”…

Vári Györgynek és a Beszélő olvasóinak

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon