Skip to main content

Beszélő folyóirat, 2009. október, Évfolyam 14, Szám 10

Vers
Ferencz Győző: Betűk háta mögött
Margócsy Istvánnak
Folyamatos jelen
Ádám Zoltán - Mink András: „Nem biztos, hogy eléggé fájt”
Karvalits Ferenccel, a Magyar Nemzeti Bank alelnökével Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett
Vári György: Ilia Mihály köszöntése
Játéktér
Tardos Károly: Az Antall-korszak gazdaság­politikájának vonzásában
Bod Péter Ákos volt jegybank­elnökkel, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetőjével Tardos Károly beszélgetett
Szilágyi-Gál Mihály: A vér politikái
Révész Béla: A „tiltott”-ból a „tűrt”-be
A Szabad Európa Rádió és a rend­szerváltás
Máté Mihály: Abroszárusok
A colári cigányokról – Magyar­or­szág legkisebb cigány csoportjáról
Kultúra
Centauri: Hullócsillag
Aczél Géza: Lakk
K. Kabai Lóránt: Aszinkron
Láng Zsolt: Fraktálregény
Szilágyi István: Kő hull apadó kútba című regényéről
Szegő János: Költő a toronyban
Schein Gábor: Bolondok tornya című kötetéről

Aktuális lapszám

Beszélő: Búcsú a nyomtatott laptól
Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

tovább →

E-kikötő

Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

tovább →

Blogok

Kozák Gyula: Beszervezései kísérleteim története (2) – Idézés bűnügyben

Egyetemista koromban, a hatvanas évek első felében otthon laktam. Anyámmal az volt a megállapodásom, hogy a címemre érkező hivatalos leveleket kibontja, a magánleveleket beteszi a szobámba, az íróasztalomra. Ne feledjük, akkor még nem volt internet, a telefon is ritka volt, a kommunikáció személyesen vagy levélben zajlott.

tovább →