Az új kormány programjában ígéretet tett a kárpótlási törvényekből következő kötelezettségek teljesítésére. E sorok írója a rendszerváltás első két évében többször elmondta a nyilvánosság előtt véleményét arról, hogy politikailag, erkölcsileg, gazdaságilag és igazgatási szempontból is mennyire káros lesz az egykori politikai üldözöttek, szabadságvesztést szenvedettek, hadifoglyok, elhurcoltak stb.
Kedves Kőszeg!
Elnézést, hogy ennyit levelezem veletek. De muszáj.
Engelmayer Ákost, a varsói magyar nagykövetet, értesüléseid szerint leváltani készülnek. Engelmayer a legutóbbi választásokon MDF-jelölt volt, állítólagos utóda, ugyancsak szerinted, egy szocialista külügyes.
Fontos és sajátos szempontból kutatja Balás Piri László az ’56-os forradalom máig feltáratlan fehér foltjainak egyikét. A már megszokott visszaemlékezésekkel, átfogó (és nagyrészt sikerületlen) monografikus kísérletekkel vagy helytörténeti összefoglalásokkal szemben egy szakmai közösség magatartását és ennek a magatartásának következményeit vizsgálja 1956-ban. Az egyik megkérdezett, dr. Hősz Dezső orvos állapítja meg, hogy a forradalmi bizottságba mindenütt az elit értelmiségieket választották, nem kell hát csodálkozni, hogy a börtönökben annyi orvos is ült.
Ritka széles e hazában az olyan ember, aki fiatal korától kezdődően homo politicusként éli meg és éli át, sőt (hál’ istennek) éli túl a történelmi fordulatokat, és hetvenedik életévét betöltve nyugodt lélekkel teheti közzé emlékiratait.
Divatjamúlt magyar férfiútól búcsúzunk. Ahhoz az egykor kommunista értelmiségi csoporthoz tartozott, amely a harmincas évek legelején fordult szembe a Horthy-rendszerrel, és az ötvenes évek első felében a Rákosi-rendszerrel. Olyan embertől, aki gyűlölt minden diktatúrát, és aki megjárta a diktatúrák börtöneit.
Életrajz és politikatörténet
A kötetet Dér Ferenc állította össze és szerkesztette (lektor, szerkesztő, szakértő neve nem szerepel –, így minden érdem és felelősség őrá hárul) nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a már rendelkezésre álló dokumentumokból olyan kézikönyv szülessen, amely – legalább a tényeket tekintve – eligazítást ad Nagy Imre sorsfordulatokban oly gazdag életében.
Dr. Tütös Sándor úrnak
a Kárpótlási Hivatal elnöke
Budapest
Döbbent meglepetéssel olvastuk a Beszélő c. hetilap 1991. május 25-i számának 18. oldalán a 73479/90. számú ügyirat c. cikket.
1960. április 4-én részleges amnesztiát hirdettek. Az elítéltek törvényben meghatározott körén túl egyéni kegyelemben részesítettek néhány nevesebb személyiséget is, például Déry Tibort, Donáth Ferencet, Háy Gyulát. Az amnesztia csalódást keltett. Szűk köre, valamint a „kivételezések” miatti elégedetlenség nyomán a váci börtönben éhségsztrájk tört ki. A sztrájk kirobbanásáról, menetéről és a megtorlásról lásd Litván György és Kertész Dezső tanulmányát, dokumentum közléseit az ’56-os Intézet 1995-ös évkönyvében. Göncz Árpád az események idején szintén a váci börtönben raboskodott.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 10 hét
9 év 36 hét
9 év 39 hét
9 év 39 hét
9 év 41 hét
9 év 41 hét
9 év 41 hét
9 év 43 hét
9 év 44 hét
9 év 44 hét