Skip to main content

Cikkünk nyomán a TIB Társadalmi Kollégiuma a következő levelet intézte az illetékesekhez

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Dr. Tütös Sándor úrnak
a Kárpótlási Hivatal elnöke
Budapest

Döbbent meglepetéssel olvastuk a Beszélő c. hetilap 1991. május 25-i számának 18. oldalán a 73479/90. számú ügyirat c. cikket. Eszerint a hivatal fenti szám alatt elutasította Tóth Benedek Szolnokon élő üzemmérnök kárpótlási kérelmét, mert nevezettet nem Magyarországról hurcolták el.

Nem vitatva, hogy a szóban forgó eset betű szerint nem tartozik a hivatkozott két kormányrendelet hatálya alá, ismét kénytelenek vagyunk Elnök Úr és a vezetése alatt álló hivatal figyelmét felhívni arra, hogy az elmúlt évtizedek történelmi eseményei sokkal bonyolultabbak annál, hogy minden esetet normatív úton utólag szabályozni lehetett volna. Mint ismeretes, a miniszterelnök azért hozta létre a hivatal mellett működő Társadalmi Kollégiumot, hogy a rendeletekkel aligha szabályozható eseteket egyedi elbírálás alapján méltányosan ítélje meg, és ilyen értelmű javaslatot tegyen a hivatalnak. Az is jól ismert, hogy az egyedi esetek elbírálására a kollégium elnökét és alelnökét kérték fel, akiknek feladata lenne a kollégium elé terjeszteni javaslataikat.

Sajnáljuk, hogy az eseti elbírálásra a nevezett ügyben sem kérték fel a kollégiumot, és nyomatékosan kérjük, hogy a jövőben a kollégium közreműködését vitás esetekben szíveskedjenek igénybe venni.

Budapest, 1991. május 25.

Hegedűs B. András, a Társadalmi Kollégium alelnöke
Hegedűs László, a kollégium tagja
Rosdy Pál, a kollégium tagja
















Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon