Skip to main content

Kis János

Kis János: A visszaszámlálás megkezdődött


A megegyezés esélyei

Az MSZMP vezetői persze nyomás alatt tették magukévá a többpártrendszer követelését. De nem az 1980-as gdanski forgatókönyv ismétlődött meg. Akkor a falhoz szorított lengyel kommunista vezetés azért kötött alkut a független munkásmozgalommal, mert nem volt fölkészülve rá, hogy erőszak útján rekessze ki az ellenzéket a politikai arénából. A mai magyar (és lengyel) kommunista vezetés azért kíván, jóval kisebb nyomás alatt, alkut kötni, mert szüksége van rá, hogy bevonja az ellenzéket a politikai rendszer működésébe.


Kis János: Mit képvisel a Beszélő?



A törzsgárda egy része: Szilágyi Sándor, Eörsi István, Iványi Gábor, Kőszeg Ferenc
A törzsgárda egy része: Szilágyi Sándor, Eörsi István, Iványi Gábor, Kőszeg Ferenc



Majdnem pontosan hét éve annak, hogy napvilágot látott a Beszélő első száma. Bevezetőjében azt írtuk: Magyarországon látszólag nem történik semmi.


Kis János: Forr a világ


1956 követelései ismét napirenden vannak. Némelyek, mint az ország külpolitikai semlegessége, a távolabbi lehetőségek között jelentek meg. Mások, mint az alkotmányos többpártrendszer, a politikai küzdelmek közvetlen céljai közé kerültek.

Ez döntő lélektani fordulat. A forradalom jelszavait nemcsak az elnyomás szorította ki a nyilvánosságból több mint 30 éven át.


Kis János: A Salom nyílt levele a magyar társadalomhoz és a magyar zsidósághoz

Hírmondó 6–7.


A gondolat a levegőben volt. Amióta a határon túli magyarság sorsa fogékonnyá tette a hazai közvéleményt a kisebbségi eszme iránt, számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb a határaink között is felhangzanak kisebbségi követelések. S valóban, cigány értelmiségiek egyre bátrabban beszélnek róla, hogy a cigányságnak kisebbségi jogokat kellene kapnia. Amióta vannak kísérletek független sajtó, független társadalmi gondoskodás, független békemozgalom és környezetvédelem elindítására, számítani lehetett rá, hogy akadnak majd, akik független kisebbségi csoportként lépnek a nyilvánosság elé.

Haraszti Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Nagy Bálint, Petri György: Javaslat a sajtójog szabályozásának elveire


E levél aláírói

ÁLLAMPOLGÁRI JAVASLATTAL fordulnak az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottságához. Indítványunk megfogalmazására a 21/1983. (VI. 15.) MT számú kormányrendelet kibocsátása késztetett. Közelebbről az, hogy a rendelet új szabálysértési esetet vezet be a Magyar Népköztársaság jogrendjébe: a „sajtórendészeti szabálysértés”-t, így nevezi a 42. § azt, amikor valaki „engedély nélkül állít elő, vagy terjeszt olyan sajtóterméket, amelynek előállításához engedély szükséges, ... feltéve ..., hogy a cselekményt csekély mennyiségű sajtótermékre követték el”.


Kis János, Kőszeg Ferenc: Beszélő-beszélgetés a Szeta kezdeményezőivel


Jelen vannak: Havas Gábor, Lengyel Gabriella, Nagy András, Solt Ottilia (Szeta) – Kis János, Kőszeg Ferenc (Beszélő).

1984. november 15-ét írunk. Öt éve már, hogy létrejött a Szegényeket Támogató Alap. Hogyan került sor a Szeta megalapítására?

SOLT: Némi túlzással azt mondhatnám, hogy a Szetát a szegények alapították. Vagyis két nagyszájú, a gyerekei mindennapi kenyeréért és fűtött szobájáért hadakozó budapesti szegény asszony.




Kis János: Másfél év után, ugyanarról


Gondolatok a közeljövőről[SZJ] c. cikkemet néhány hónappal a lengyelországi katonai államcsíny után írtam. Vitát szerettem volna kezdeményezni vele politikai barátaim körében, hogy a tanulságok elemzésével jussunk túl a megdöbbenésen, amit Kelet-Európa legnagyobb demokratikus tömegmozgalmának föld alá szorítása okozott. A következő főbb állításokat javasoltam megvitatásra:

1.


Kis János: Gondolatok a közeljövőről


A magyar forradalom leverésére, Csehszlovákia megszállására egész Kelet-Európában a szentszövetségi reakció évei következtek. A demokratikus mozgalmak szétszórt maradványai nem tehettek mást: töprengtek a vereség tanulságai fölött, és várták az idők jobbra fordulását. Miközben a hivatalos Kelet-Európa a lengyel munkásmozgalom eltipróit ünnepli, óhatatlanul arra kell gondolnunk, hogy harmadszor is ugyanez fog történni.

Cikkemmel arról szeretném meggyőzni barátaimat, hogy a párhuzam megtévesztő.


Kis János: A nem remélt vád

(József Attila bűnverseiről)

Kis János: Egy fényképről

Kőszeg Ferinek szeretettel

Negyven-egynéhány éves férfi szalad az utcán. Zakót visel, kezében aktatáska. Most fordult be a sarkon; ahogy teste a kanyart veszi, táskát tartó karja eltávolodik a törzsétől. Enyhén kövérkés, esetlenül mozog. Üldözői – egyikük különösen durva, fenyegető jelenség – szorosan a nyomában. Egyedül van, nem számíthat segítségre.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon