Skip to main content

Szőke Zsuzsa

Szőke Zsuzsa: A nógrádi „modell”


1991-ben 500–500 millió forintot szánt a kormány az egyes „válságövezeteknek”. Előbb azonban Bod Péter Ákos akkori ipari miniszter elnökletével ún. „kihelyezett kormánybizottsági ülésen” tárgyaltak az érintett megyék vezetőivel a pénz felhasználásáról. Nógrád megye 1991. szeptember 18-án került sorra, Szécsényben tartottak kihelyezett kormányülést. A zárt megbeszélésen Korill Ferenc, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke és a megye házi tanácsadója, Csanády Lili – a többségében osztrák érdekeltségű Access Bt.

Szőke Zsuzsa: Miénk a székház, tiétek a lekvár!

A Nikextől a Hungária Televízió Alapítványig


A Nikex stafírungja

A Nikex Külkereskedelmi Vállalat – az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) egyetértésével – 1990. október 4-én létrehozta a Nikex Rt.-t. A részvénytársaság törzstőkéje nyolcszázmillió forint volt, 51 százaléka az anyavállalat birtokába került, 49 százalékát pedig eladták a vállalat angol üzletfelének, a Hungarian Investnek. Azonban az angolok üzletrészére az MNB befektetési jóváhagyást adott.


Szőke Zsuzsa: A füstbe ment „szolnoki terv”

Repülőgépek helyett mundért!


Egy héttel később, 1993. március 31-én Urbán János vezérőrnagy átfogó tájékoztatást adott a honvédelmi bizottságnak „a hazai repülőtisztképzés beindításának javasolt feladatairól és költségvetési vonzatairól”. Olyan képzési tematikát ígért, amely a korszerű nyugati repülőképzéshez illeszkedik. Amint kiderült, kiképzőbázisnak a Szolnoki Repülőtiszti Főiskolát szemelték ki, és négy év múlva profi vadászerepülő és helikoptervezető állományt lehet felavatni. A képzés beindítása 1997-ig tartana, ez 2,9 milliárd forintot emésztene föl.

Szőke Zsuzsa: „Törvényes” felelőtlenség

Régi-új fejlemények Ybl Bank-ügyben


Az előzmények ismertek: Soós Károly Attila (SZDSZ), a költségvetési bizottság elnöke 1992 végén interpellációban firtatta az Állami Bankfelügyelet és a pénzükre nem vigyázó költségvetési szervek felelősségét. Utóbbiaknak szemére vetette, hogy színlelt állampapír-vásárlásba bonyolódtak, azaz formálisan kincstárjegyek vásárlására adtak megbízást, valójában azonban – törvénybe ütköző módon – kockáztattak az adófizetők pénzével. A választ, amelyet az Országgyűlés 1992. december 22-i ülésén dr.

Szőke Zsuzsa: Az önkorlátozó szövetséges

Interjú Horn Gyulával


Egy érdekvédelmi szervezetnek ellenkező gazdasági érdekei lehetnek, mint egy hatalomra törő pártnak. Gondoltak-e arra, hogy a választási szövetséggel, amelyet önök az MSZOSZ szocialista, szociáldemokrata platformjával kötöttek, saját ellenzéküket teremthetik meg?

A választási szövetség legfontosabb oka, hogy az MSZP baloldali, szociálisan érzékeny párt. Szakértőink rendszeres munkakapcsolatban álltak és állnak ma is az MSZOSZ vezetőivel és szakértőivel.


Szőke Zsuzsa: Határozott bizonytalanság


1991/92 telén – a régi munkatörvénykönyv idejében – még rendelet írta elő a téli munkaszünet díjazását. Az Egri Útépítő Rt. (Egút Rt.) igyekezett ezt elkerülni, és munkaszerződés-módosítást ajánlott fel a munkavállalóknak: munkaviszonyuk december 31-ével megszűnik, de kötnek a céggel egy előszerződést, amely szerint tavasszal visszaveszik őket, mégpedig határozatlan időre. Rögzítették a kollektív szerződésben azt is, hogy kifizetik a végkielégítést annak, akit áprilisban mégsem foglalkoztatnak tovább.

Szőke Zsuzsa: Lapát vagy repülő?


„Lapátos deszant”

A megfigyelhető klimatikus változások következtében egyre gyakoribb a nyári szárazság, és egyre több az erdőtűz. A múlt év augusztusi tüzek milliárdos nagyságrendű károkat okoztak. A Belügyminisztérium illetékeseit súlyos felelősség terheli. Állításomat jól példázza mindaz, ami a Kiskunsági Nemzeti Park égésekor történt.

Dr. Bukovics István, a BM Tűz- és Polgári Védelem Országos Parancsnoka 1993. augusztus 18-án, délután négy órakor kapta meg a tűzjelzést. Akkor már háromhektárnyi ősborókás és fenyőerdő égett!




Szőke Zsuzsa: Szénporhintés


Alternatív megoldás

1990–91-ben a kormánynak három választása volt. Az egyik szerint tiltó rendelkezés alá vonja a szénimportot, s kizárólag a hazai termelésből engedélyezi a lakossági és ipari igények kielégítését. Mivel azonban a hazai széntermelés veszteséges, ezért ez a döntés összeroppantotta volna a költségvetést. A másik megoldás az lett volna, hogy engedélyezi ugyan a szénimportot, de kizárólag szigorú behozatali szabályok és kereskedelmi keretek között, hiszen stratégiai szempontból korántsem mindegy, hogy mely országoktól függ az energiaellátásunk.


Szőke Zsuzsa: Az építők elzálogosított székháza

Építőipari szakszervezeti vagyon


Beszélő: A botrány kirobbanása óta semmiféle konkrét információ nem került nyilvánosságra. Ezért szeretném, ha kronológiai sorrendben foglalná össze a történteket.

– Az építőknél kirobbant vagyonbotrány után az Éfedosz elnöke, Somogyi Gyula és főtitkárhelyettese, Sípos Szabolcs lemondott, a pénzügyi vezetőt pedig felfüggesztették állásából, és ezzel párhuzamosan megindult a rendőrségi nyomozás, valamint a VIKSZ-vizsgálat.


Szőke Zsuzsa: Arccal az autóbusz felé

Siklós Csaba a MÁV jövőjéről


Az alábbi párbeszéd 1993. január 18-án hangzott el.

„Vasutas: Tisztelt miniszter úr! A lakossági fórum előtt egy héttel írásban eljuttattuk önhöz kérdéseinket. De ön a bevezetőjében még csak nem is utalt ezekre a kérdésekre. A vasutasság jó közérzete fontos belpolitikai tényező. A decemberi vasutassztrájk veszélyeztette volna a belpolitikai stabilitást.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon