Skip to main content

Szőke Zsuzsa

Szőke Zsuzsa: „Nem minősítek!”

A vállalati biztos a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatról


A privatizációs manőver kapcsán az ÁVÜ igazgatótanácsa az alábbi határozatot hozta: „Az FT 1992. december 9-i hatállyal a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatot államigazgatási felügyelet alá vonja, és felhatalmazza az ÁVÜ ügyvezető igazgatóját, hogy a vállalat igazgatójának felmentésével vállalati biztost nevezzen ki, melynek határideje: 1992. december 15. Fel kell hívni a vállalati biztost arra, hogy haladéktalanul indítson pert az 1991. december 15-én kelt, az Andreoli Kft.

Szőke Zsuzsa: A „katasztrófaprogram”


Idézet „Az állam és a vasutak között 1993–95 időszakra kötendő keretmegállapodás” júliusi tervezetéből: „Ha bizonyos tevékenységeket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium nem vagy nem a megjelölt mértékig támogat, akkor a MÁV-nak joga van más támogatókat keresni (pl.

Szőke Zsuzsa: Ütőemberek

A gyilkossággal vádolt skinhead ügyvédje beszél


Dr. Németh Lajos: November 7-én, szombaton, hajnali öt órakor csöngött a telefon. A Salgótarjáni Városi Rendőrkapitányságról hívott Lopatovszky Dezső őrnagy azzal, hogy november 6-án skinheadek agyonütöttek egy cigányt, a tetteseket őrizetbe vették, és kezdenék a kihallgatást, de ügyvéd nélkül nem akarják, különös tekintettel arra, hogy fiatalkorúak. A kapitányságon meglepetésemre egy katonás hajviseletű, rendezett küllemű, kellemes megjelenésű fiatalemberrel találkoztam, aki rendkívül értelmesen és intelligensen tárta elém a tényeket.

Szőke Zsuzsa: Egy gyilkosság háttere


A tízemeletes falu

Nógrád megye archaikus társadalmat alkot. Lakosságának 62,4 százaléka olyan tradicionális falvakban lakik, ahol szent a föld, szent a magántulajdon, és az erkölcs zsinórmértéke Isten. Történelmi városai - Balassagyarmat, Szécsény, Pásztó – kis híján beledöglöttek Salgótarján, a tízemeletes falu rákosizálásába. Ebbe a mesterséges megtermékenyítésbe maga a város, Salgótarján is beleüszkösödött. Mára munkaképes lakosságának 11,7 százaléka közönyösen bámul kifelé a Kádár-gettónak nevezett házak ablakain.


Szőke Zsuzsa: Mindent vele…

Ifjúsági vagyonmentés


Az alapítvány vagyona az akkori politikai szervezetek kezelésében lévő ingatlanokból jött létre.

Szőke Zsuzsa: „Rendkívüli állapot?”


Tábornok úr! Ön nem érzi ennek a helyzetnek a fonákságát, vagy esetleg kompromittáló voltát?

A fonákságát érzem, azonban semmiképpen sem tekintem kompromittálónak; tevékenységünk a nyilvánosság előtt zajlik. Mi határőrök nem a kompromittálódást érezzük munkánk során szerte az országban, hanem annak az ellenkezőjét, egyre inkább a bizalmat ott, ahol szolgálunk. Ugyanis a mi tevékenységünket alapvetően megszabja az alkotmány. Ezen túlmenően a mi tevékenységünk ellátásához rendelkezünk egy honvédelmi törvénnyel, ami behatárolja a határőrség működését is.


Szőke Zsuzsa: Rendhagyó vallomások


Lelki terror

– Bojtos Tiborné, Amberger Erzsébet vagyok. Az egyik áldozat a keresztanyám, a másik pedig a nagymamám volt. Mivel nem tudom kizárni az érzelmeimet, ezért tisztában vagyok azzal, hogy szubjektivitással vádolhatnak meg. Ennek ellenére, felelősségem teljes tudatában ki merem jelenteni, hogy Kőszegi Lajos nem hirtelen felindulásból és nem pillanatnyi elmezavar hatása alatt mészárolta le a hozzátartozóimat, hanem előre megfontolt szándékkal gyilkolt! És most, hogy a halottak nem beszélhetnek, a gyilkos ingyen sajtókampányt folytathat.


Szőke Zsuzsa: Koós Béla házassága

Salgótarján – 1956. december 8.


„Neve: Koós Béla
Született: 1931. április 4., Nógrád vármegye, Litke község
Vallása: római katolikus
Állampolgársága: magyar”



„Évát 1950-ben ismertem meg. Egy évig tartott a kapcsolatunk. Nagyon szerettük egymást… Aztán… úgy alakult, hogy mégis mást vettem feleségül. Éltem a hétköznapi emberek mindennapos életét, hétköznapi férjként. Egészen 1956. október 22-ig.

Forradalom

A budapesti forradalom híre felkavarta Balassagyarmatot. De nálunk nem „anarchia” volt, mint dr.










Szőke Zsuzsa: ÁVÜ-csomagterv önkormányzatoknak


Dr. Németh György polgármester: „Ez év június elején délelőtt kilenc órakor – derült égből villámcsapásként – beállított hozzám az ÁVÜ vezérkara, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója és a Balassagyarmati Fémipari Vállalat igazgatója, akik össztüzet zúdítottak rám.

Szőke Zsuzsa: A roma (nem)foglalkoztatási program

Az EU-csatlakozást előkészítő munkabizottságok az országjelentések alapján 1998 és 2001 között súlyosan elmarasztalták a honi kormányzati szerveket a magyarországi cigányság szociális jogfosztottsága miatt. Ezért arra kötelezték a magyar felet, hogy a költségvetéséből képezzen pályázati közpénzalapokat a hosszú ideje munkanélküli, illetve pályakezdő romák tartós munkahelyteremtésének érdemi megvalósítására.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon