
Idézet „Az állam és a vasutak között 1993–95 időszakra kötendő keretmegállapodás” júliusi tervezetéből: „Ha bizonyos tevékenységeket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium nem vagy nem a megjelölt mértékig támogat, akkor a MÁV-nak joga van más támogatókat keresni (pl. önkormányzatok, üzemek), és a tevékenységét az ő elvárásaik szerint lebonyolítani, vagy ha ilyen nincs, akkor a nem vagy a nem kellően támogatott forgalmat szüneteltetni… Ha ez egy vonalon vagy vonalszakaszon a teljes forgalom vagy a teljes személyforgalom szüneteltetését jelenti, akkor ezt 90 nappal a tervezett forgalomszüneteltetés előtt a KHVM-nek és az érintett önkormányzatoknak bejelenti.”
Nos, a MÁV november 13-án be is jelentette, hogy december 31-i határidővel – ami korántsem 90 nap – 1515 km gyengeforgalmú vonalon, 356 települést érintően a forgalmat szünetelteti. Az áldozatok közt szerepel a Balassagyarmat–Ipolytarnóc, a Diósjenő–Romhány és a Vác–Balassagyarmat vonal is. Ezzel a tervezettel a MÁV úgy revolverezi a kormányzatot, hogy megzsarolja a kiszolgáltatott régiók önkormányzatait, kockára teszi például a hadiszállítás biztonsági érdekeit amellett, hogy végkielégítés nélküli elbocsátásokkal fenyegeti dolgozóit.
A Csárádi-féle „MÁV 2000”-ben ez olvasható: „Sajnos a mellékvonali hálózatot még a szinten tartó változat esetében sem lehet – még a mai színvonalon sem – megtartani. A különösen kisforgalmú, gazdaságtalan vonalakon minden ország igyekszik beszüntetni a forgalmat.”
Tisza Attila, Ipolytarnóc polgármestere: Már az önkormányzati választások előtt kidolgoztam egy településfejlesztési programot. A trianoni béke Csehszlovákiának biztosította azt a jogot, hogy Ipolyság–Ipolytarnóc között peage-forgalmat bonyolítson le. (A francia szó a feladó országban vámkezelt áru szabad belépését jelenti a szomszédos országba.) Ma Nógrádszakál és Ipolytarnóc országhatár között bonyolítanak le peage-forgalmat. Ha a csehszlovák államnak megéri, akkor nekünk is. Ipolytarnóc az észak–déli tranzitforgalom gócpontja lehetne, és ez a térség gazdasági fellendüléséhez vezethetne. A MÁV azzal érvel, hogy ez a vonal helyi forgalmat bonyolít le. Ez nem igaz! A személyforgalom 36 000 embert érint. A térségben feladott teherkocsik a fővonalakon bekerülnek az ország vagy a nemzetközi forgalom vérkeringésébe.
Varga Tibor, Szécsény polgármestere: Nógrád megye köztudomásúan válságövezet. Ezen belül is a legkritikusabb helyzetben a szécsényi térség van, mivel itt 26,6 százalékos a munkanélküliség. Jelenleg a mellékvonalak utazóközönségének 75 százaléka valamilyen szociálpolitikai vagy üzletpolitikai kedvezményt vesz igénybe; ezek a közúti személyszállításban csak szűk körben biztosítottak. Vasút nélkül a magas munkanélküliség konzerválódna, jelentős munkahelyteremtő beruházások maradnának el.
Dombai Gábor, Drégelypalánk polgármestere: Az igaz, hogy a vasútvonalak mentén nincsenek jelentős ipari üzemek, de a körzetre elsősorban a mezőgazdasági termények kampányszerű szállítása a jellemző. Ha a vonalakat megszüntetik, akkor komoly gondok jelentkezhetnek a városok és nagyvárosok élelmiszer-, illetve a feldolgozó üzemek élelmiszeralapanyag-ellátásában.
Dr. Németh György, Balassagyarmat polgármestere: Balassagyarmat regionális központ, és lélekszámához viszonyítva az ország legnagyobb iskolavárosa. A 7000 diákból hétvégeken 5000 diák ingázik szülőhelye és a városi kollégiumok között. Ha a vasutat megszüntetik, akkor a város százegy évet zuhan az időben! De maga a térség is izolálódhat a külvilágtól, kedvezőtlenül befolyásolva a csökkenő lélekszámú falvak jövőjét. Ezért azt javasoljuk, hogy az 1968-ban politikai okokból felszámolt Ipolyság–Drégelypalánk vasúti szakasz újraépítésével és Vác–Drégelypalánk–Balassagyarmat–Ipolytarnóc, valamint az Aszód–Balassagyarmat vonal fejlesztésével a vonalak a nemzetközi hálózat szerves részévé válnának. Ezért országgyűlési képviselőinken keresztül is kezdeményezzük, hogy a külügy és a KHVM folytassa a szlovák illetékesekkel megkezdett tárgyalásokat a Drégelypalánk és Ipolyság közötti 6,3 km-es vasútszakasz újraépítéséről.
Bíró Zoltán, a rétsági szárazföldi dandár parancsnoka: Honvédelmi szempontból megdöbbentőnek tartom a MÁV koncepcióját. A mellékvonalak mellett számos katonai létesítmény helyezkedik el: a rétsági, nógrádi, nagyoroszi laktanya – ezek nehéztechnikával felszerelt egységek; a diósjenői és drégelypalánki lőtér, amelyek egyben országos kiképző bázisok is, valamint a szokolyai veszélyes folyékony alapanyag- és üzemanyagraktárak. Itt a szállítás egyedüli megoldása a vasút. Én bízom abban, hogy ehhez a „katasztrófaprogramhoz” épeszű ember nem fog asszisztálni.
A MÁV vezetésének legújabb megnyilvánulásaiból azt a következtetést lehet levonni, hogy az eddigi nyilatkozataik ellenére a mellékvonalak megszüntetése mellett döntöttek. Tervezetükben szelíden üzemszünetnek nevezik, ami feltehetőleg az azonnali megszüntetés helyett a lassú halódás sorsát szánja a mellékvonalaknak. Az önkormányzatok – a Nógrád megyeiek éppúgy, mint a hasonló módon fenyegetett megyék illetékesei – ebbe a „megoldásba” nem egyezhetnek bele. A mellékvonalak megszüntetése ugyanis azt jelentheti, hogy az érintett régiókat leradírozzák a térképről.
Friss hozzászólások
6 év 36 hét
9 év 9 hét
9 év 13 hét
9 év 13 hét
9 év 14 hét
9 év 14 hét
9 év 15 hét
9 év 17 hét
9 év 17 hét
9 év 17 hét