Skip to main content

Beszélő hetilap, 48. szám, Évfolyam 4, Szám 47

(kőszeg): A konszenzuskeresés homokozója

nwa [Nagy W. András]: Zűrzavar és késő bánat / Állam-posztszocializmus / Pánbosznia / Az eleven szemlélet

Eörsi János: 5-ről 6-ra jutottak

nwa [Nagy W. András]: Házat a tető alá!

Kisgazda-összejövetelek

Eörsi - Neményi: Van új a nap alatt

: Interjú Nagy Bálint építésszel

Révész Sándor: A Vödrös Brigád

a Pest Megyei Hírlap és az átnevelés

Zolnay János: Visszaforgatókönyv

Ingyenes föltámadás Ferencvárosban

K. F.–K. L. [Kőszeg Ferenc–Kozák László]: Vasútvesztőben

: A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub felhívása

Szőke Zsuzsa: A „katasztrófaprogram”

Bíró Béla: Új kormány – télire

Ara-Kovács Attila: Ellenzékből ellenzékbe

Heiszler Vilmos: Egy nagy párt, amely az emberi jogokkal bíbelődik

Forgách András: Ördögien kibírhatatlan, kártékony fajta

Jeles Andrással beszélget Forgách András

Bikácsy Gergely: A lakatlan ember

Ambrus Judit: Linda, vár a Colgate!

– a tárcaírás nehézségeiről –

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon