Kiss Ilona

Nyomtatóbarát változat

Beszélő: Mi volt a végső érv a parlament feloszlatásához?

Vlagyimir Sumejko: A referendum óta teljesen világos, hogy az orosz államiság csak úgy menthető meg, ha új választásokat írunk ki. A parlament feloszlatásához az utolsó lökést az adta meg, hogy egy szeptemberi tanácskozáson, ahol az összes tanácsi szerv képviselői jelen voltak, Haszbulatov példátlanul éles kirohanást intézett Jelcin ellen.

Beszélő: Részeges alaknak titulálta…

V. S.: Olyan személyeskedő megjegyzéseket tett, amiből végképp világossá vált, hogy semmiféle kompromisszumra nincs lehetőség, s a végrehajtó hatalom ilyen körülmények közt nem tud dolgozni. Ahhoz, hogy az új Szövetségi Gyűlés egyik házát még ebben az évben meg lehessen választani, gyorsan kellett cselekedni: az elnök rendeletet adott ki a választásokról és a föderatív szervek megalakításáról.

Beszélő: Ön amilyen hirtelen távozott a hatalomból, olyan hirtelen tért vissza.

V. S.: Fél évvel ezelőtt Ruckoj volt alelnök korrupcióval vádolt meg a Legfelsőbb Tanács ülésén, majd Makarov főügyészhelyettes hivatalosan megerősítette a vádat. Miután a sajtóban nagy visszhangja támadt az ügynek, Sztyepankov főügyész indítványozta, hogy a Legfelsőbb Tanács fosszon meg képviselői mentelmi jogomtól, hogy vádat emelhessenek ellenem. Paradox jogi helyzet alakult ki: egyrészről bírósági eljárás folyt ellenem, másrészről tanúnak idéztek be más ügyekben, ahol a hatalommal való visszaélés gyanúja forgott fenn. A tanúskodást megtagadtam, mindazonáltal ezt a helyzetet nem lehetett sokáig húzni, mivel világos volt, hogy mindössze politikai kikészítésem és elmozdításom a cél. Ezért valóban én magam kértem az elnöktől, hogy időlegesen függesszen fel tisztségemből: nem tudtam ellátni egy időben hivatali kötelezettségemet, illetve politikai és személyiségi jogaim védelmét. Háromhetes „politikai szabadságon” voltam – ahogy az újságírók mondják.

Beszélő: A moszkvai lapok szerint ez azt jelentette: azért kellett „szabadságra” mennie, hogy előkészíthesse a parlament feloszlatását.

V. S.: Nincs erről szó: az ügyvédemmel együtt ügyem tisztázását végeztük. Az ellenem fölhozott vádak minden pontja elesett, maga Sztyepankov főügyész intézett levelet Jelcin elnökhöz, melyben rögzíti, hogy nincs törvényes alapja az elmozdításomnak. Így kerültem vissza a kormányba.

Beszélő: Ön marad az első miniszterelnök-helyettes?

V. S.: Jegor Gajdar a gazdasági ügyekért felel, én a politikai blokkért. Idetartozik a pártokkal, tömegszervezetekkel, vallási csoportokkal való kapcsolat, a kultúra, közoktatás, tudományos kutatás ügye.

Beszélő: Netán ön felel a feloszlatott parlamenti képviselők sorsáért is? Mi a szándékuk?

V. S.: Ma reggelre mindössze 150 képviselő maradt a Fehér Házban. Akik eddig elhagyták helyüket, azokat minden lehető módon segítjük, munkahelyhez juttatjuk, aki Moszkvában kap állást, megtarthatja lakását, mandátuma megszűntétől szükség esetén fél-egy évig folyósítják fizetését. A többiek paradox módon azoknak a foglyai, akik védelmezik őket a parlament épületében: felfegyverzett félkatonai alakulatok félfasiszta tagjai, többségük büntetett előéletű. Ma felhívást intézünk hozzájuk, hogy ha leteszik a fegyvert, és elvonulnak, garantáljuk, hogy semmi bántódásuk nem esik. Értelmetlen minden konfrontáció: gyakorlatilag az egész képviselő-testület megszűnt, mind a Nemzetiségi Tanács, mind a Köztársasági Tanács, mind a Népképviselői Kongresszus, az ott maradt 10 százaléknyi képviselő semmiről sem dönt, és nincs is joga, hogy bármiről is döntsön. De nem az a legfontosabb feladatom, hogy velük törődjem, hanem a választások politikai előkészítése: a tervek szerint holnap (szeptember 30-án) alakul meg az Országos Választási Bizottság.

Beszélő: A hírek szerint nem számíthatnak a régiók egyöntetű támogatására.

V. S.: Ketté kell választani a helyi tanácsok és a munkáskollektívák álláspontját. A tyumenyi körzetben például a nagy olajvállalatok többmilliós dolgozója egyértelműen támogatja Jelcin rendeletét, ehhez képest másodlagos az, hogy a képviseletüket ellátó húsz helyi tanácstag miképp foglal állást.

Beszélő: Melyik oldalon állnak a nagy ipari komplexumok érdekképviseleti szervei, például a Volszkij-párt, amelyik eddig Ruckojjal állt szövetségben?

V. S.: Azt nyilatkozták, hogy támogatják az elnöki ukáz új választások kiírására vonatkozó részét. A véleménykülönbség csak abban van, mennyire lehet széthúzni a parlamenti és az elnökválasztás időpontját. A nagyiparosok szövetsége szeretné minél közelebb hozni december 11–12-éhez, a dumaválasztáshoz az elnökválasztás időpontját is.

Beszélő: Képesek-e ennyi idő alatt a politikai szervezetek összeszedni magukat?

V. S.: Kénytelenek lesznek, mert egyébként képviselet nélkül maradnak. Az igazságügy-minisztériumban jelenleg 300 politikai párt van bejegyezve, ezek nagy többsége azonban létszámát tekintve teljesen jelentéktelen törpepárt. Van olyan, amelyiknek csak egyetlen tagja van. A legnagyobb még mindig a kommunista blokk, amelyiknek egymillió tagja maradt, háromszázezer fős a Demokrata Párt, a jellemző azonban a 60-70-es taglétszám.

Beszélő: A választások valódi résztvevői nem ők lesznek.

V. S.: Az elnöki rendelet alapján lehetőség nyílik ún. választási blokkok alakítására, s minden bizonnyal ezek játsszák majd a fő szerepet. A legjelentősebbek a Gajdar vezette Oroszországi Demokratikus Választás Blokkja, a centristák, a kommunisták, a Nemzeti Megmentés Frontja.

Beszélő: Indulhat akár Ruckoj és Haszbulatov is?

V. S.: Ruckoj és Haszbulatov szerintem ezentúl csak egyszerű állampolgár lesz.

• Külföld