Skip to main content

1 hír – 1 megjegyzés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Az egységbontó nézetek ellen közösen küzd ezentúl Torgyán József és Zsíros Géza – jelentette az MTI július 31-én.

Fő a pártegység, no meg a jó erkölcs – gondolhatta Zsíros, aki július elején még rágalmazás miatt tett följelentést Torgyán ellen.

Gulyás István miskolci MDF-funkcionárius, a Csendőrsors című fasiszta könyv felelős kiadója ellen az ügyészség megszüntette az eljárást, mert nem volt bizonyítható, hogy olvasta volna az általa kiadott könyvet – közölte a Magyar Nemzet augusztus 1-jén.

Ha felelős kiadó felelőssége ennyivel elintézhető, érthetetlen, miért nem tagadta le Orbán Endre, a könyv vád alá helyezett lektora is a kézirat elolvasását.

Autólopás közben érték tetten a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik hivatásos állományú zászlósát, tudósítottak a lapok július utolján.

Fegyverrel üzérkedő rendőr, tolvaj kormányőr, autóelkötő államvédelmis – a csempésző finánc és a gyújtogató tűzoltó még hiányzik a sorozatból.

Csak a munkatársak fizetését és honoráriumát vitték el, a kéziratokhoz nem nyúltak a betörők a Magyar Fórum szerkesztőségében – tudatta az MTI a múlt szerdán.

Ugyan furcsa értékrendjük lehet azoknak is.

A SZER magyar adásainak igazgatója zokon veszi az SZDSZ-től, hogy nem támogatja a rádió frekvenciaengedélyének soron kívüli kiadását, pedig a SZER épp a szabad demokratákat segítette a leghathatósabban a pártdiktatúra idején – olvashattuk a július 30-i Népszabadságban.

Hát tehetünk mi arról, hogy más pártok emberei annak idején nem éltek ugyanazokkal a lehetőségekkel, amelyeket a leendő szabad demokraták bátran hasznosítottak?

Megtagadhatja a korkedvezményes nyugdíjazás engedélyezését az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság azoknál a vállalatoknál, amelyek nem vagy rendszertelenül fizetik be a tb-járulékot – olvashatjuk a Népszabadságban augusztus 1-jén.

Vagyis ezek a vállalatok választhatnak, ha továbbra sem tudnak fizetni: vagy megtartják a fölöslegessé vált munkaerőt, és ezzel nehezítik pénzügyi helyzetüket, vagy elbocsátják, és ezzel azokon ütnek, akik az egészről nem tehetnek.

Világkiállítás: fővárosi igen – áll az augusztus 1-jei Népszabadság első oldalas információja címében.

Demszky Gábor független szakértőket kért fel egy városfejlesztési elképzelésekbe illeszthető, kisméretű Expo szervezeti felépítésének és megvalósíthatóságának elemzésére, s a főváros közgyűlése csak ezek megismerése után mond végleges véleményt – áll ezzel szemben az augusztus 3-i HVG-ben.

Új parlamenti választások kiírása érdekében kezdeményezett népszavazást előkészítő aláírásgyűjtést bizonyos Albert János, a Magyarok Hazafias Világszövetsége nevezetű csoport elnöke – jelentették a lapok augusztus 3-án.

Mit gondol Albert úr? Ha a már működő és többé-kevésbé megfogható programokkal rendelkező, szervezett politikai erők – a pártok – nem élvezik (szerinte) a társadalom bizalmát, akkor a még nem is működő, szervezetlen, program nélküli csoportok és egyének elnyerhetik azt?

Az MSZOSZ a Legfőbb Ügyészhez fordult, mert a Nagy Sándorék által eladott szakszervezeti székházakkal kapcsolatos adásvételi szerződések – úgymond – jogellenes módon illetéktelen kezekbe kerültek – írja a Magyar Nemzet augusztus 2-án.

Az ügyészség – tudomásunk szerint – nem volt ennyire serény: legalábbis egy lap sem jelentette, hogy ügyészségi vizsgálat indult volna az MSZOSZ ellen a szakszervezetek vagyonelszámolásáról hozott törvény nyílt és szándékos megsértése miatt.

Torgyán József kijelentette, hogy a sajtó révén szennyáradat önti el az országot, és hozzátette: lehet, hogy az átlagnál érzékenyebb a sajtóban megjelentek iránt – olvasható az MTI egyik augusztus 1-jei jelentésében.

Rossz elgondolni, mi lenne és mit csinálna Torgyán, ha nem lenne annyira érzékeny…








































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon