Skip to main content

A gonoszság szelleme

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Polgárháborút ke-e-e-ezdd meg!

„Aranyszájú Kulin Ferenc már a választás első fordulóját követő napon látomásos szavakkal tudatta a világsajtóval, hogy a szocialisták és a szabad demokraták együttes kormányzása esetén »polgárháborús helyzet« várható. Rendszeres igehirdetései során azóta konkretizálta is vízióját: az MSZP és az SZDSZ koalíciója esetén fenyeget »a népi-urbánus ellentét felújulásának« veszélye. (…) Kulin becsületére legyen mondva: mindent megtesz e népi-urbánus polgárháború elkerülésére. Más kérdés, hogy ehhez a legjobb eszköznek az MSZP melletti propagandát tekinti. Inkább Buci Maci kerüljön kormányra, csak a szabad demokraták ne! Aki magyar, az a szocikra szavaz! Azt gondolom, nem csak a lélekbúvárokra tartozik a kérdés, honnan ez a lefojtott ellenszenv, de ezt most hagyjuk.”

Ennek a szövegnek a szerzőjét nem kell kitalálni: 1994 májusának végén jelent meg, itt, a rejtvényrovatban. Felidézése csak arra szolgál, hogy történelmi perspektívát nyújtson néhány múlt heti nyilatkozat megértéséhez. Hosszú letargia után a Fidesz keresztvizével nyakon öntött „népnemzetiek” immár polgárinak érzik magukat, s ezt kipróbálandó mindjárt polgárháború indításával kísérleteznek. Küzdelmük élén a látnok Kulin, aki valóra akarja váltani nyár eleji vízióját. Szenvedélytől elcsukló hangon közölte, hogy nyomul az SZDSZ, és ez „megdöbbentő, zavaró, nagyon rossz előjel”. A szabad demokratákat agresszív törekvések jellemzik, a kisebbség uralomra tör. Majd elfúló hangon tippeket adott a szocialistáknak, miként kellene kivágni a koalícióból a liberálisokat. Pártja pedig nyilatkozatban erősítette meg prófétáját. A deklaráció már nyíltan felajánlja, hogy az SZDSZ kirúgása esetén támogatni fogják a kormányt, a „tudományos antiliberalizmus” professzoránál pedig már kupaktanácsot is tartottak a polgárháborús pártok vezetői. Kulin ott is főszerepben.

A legszebb azonban, hogy ugyanezen a napon a MIÉP is közleményt adott ki: „Némi borzongással és csendes undorral” vették tudomásul Bokros és Surányi jelölését. Személyükben ugyanis olyan emberek kerülnek fontos pozícióba, akik „elsősorban az SZDSZ-t létrehozó kör megbízottai, a Fekete János-féle kettős azonosságú személyek. (…) Az SZDSZ sötét erői átvették a teljhatalmat.” Jó látni, hogy az MDF egykori liberálisa és antiliberálisa így megértik egymást. Az eltérések tényleg csekélyek: Csurka valamivel őszintébb. Közös azonban, hogy meg sem említik, miért lenne akkora veszély az országra az SZDSZ. Mindenki tudja, hogy „sötét erők”, „agresszívek”, az önmagában vett gonosz képviselői. Mit kell ezen magyarázni?

Úgyhogy én sem indokolom, miért éppen ez a rejtvényszöveg jutott eszembe. Szerzőjére hivatkozva mondják, hogy az antiszemitizmushoz nem kellenek zsidók. A fejleményeket figyelve hozzátehetjük: az antiszemitizmushoz antiszemiták se kellenek.

A gonoszság szelleme

,Az antiszemita szerint a zsidót zsidóvá a benne fellelhető »zsidó mivolta« teszi, az a zsidó princípium, mely analóg például azzal a tulajdonsággal, amely a testeket égethetővé teszi, vagy az ópium kábító hatását adja. Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni az utólagosan kitalált átöröklési és faji teóriáktól, ezek csak vékony tudományos elkendőzései ennek a primitív meggyőződésnek. Jóval Mendel és Gobineau előtt létezett már a zsidók iránt érzett utálat, s azok, akik érezték, sohasem voltak képesek más módon megmagyarázni, mint ahogyan Montesquieu mondotta La Boëtie iránt érzett barátságáról: »Azért, mert ő ő, s mert én én vagyok.« Enélkül a feltételezett metafizikai tulajdonság nélkül teljességgel érthetetlenek volnának azok a cselekedetek, melyeket a zsidóknak tulajdonítanak. Hogyan is lehetne felfogni másképpen azt a megrögzött őrültséget, hogy egy gazdag zsidó kereskedő, akinek, ha épeszű, azt kellene kívánnia, hogy az ország, melyben üzletét folytatja, jólétben éljen, az antiszemita szerint mindent elkövet, hogy azt tönkretegye? (…)

Beszélnek világuralomra törő zsidó akaratról is: de ennek az akaratnak a megnyilvánulásai teljességgel érthetetlenek előttünk enélkül a kulcs nélkül. Mert egyfelől a zsidó mögé odaállítják az internacionális tőkét, a trösztök imperializmusát és az ágyúgyárosokat, másfelől, ugyancsak a zsidó hátterébe a bolsevizmust állítják, késsel a fogai között, és habozás nélkül egyképpen felelőssé teszik a kommunizmusért a zsidó bankárt, holott annak borzadnia kellene tőle, és a nyomorúságos kis zsidókat is, akik a kapitalista uralmi rendszerekben a zsidónegyedek lakói. De mindez megvilágosodik előttünk, ha lemondunk arról, hogy a zsidóktól ésszerű érdekeiknek megfelelő magatartást várjunk, s ha felfedezzük bennük azt a metafizikai princípiumot, amely hajtja őket, hogy a rosszat megcselekedjék, minden körülmények között, még ha ez a saját vesztüket okozná is. (…)

Tudtommal egyetlen teremtmény van csak, amely a zsidóhoz hasonlóan a gonoszhoz van láncolva, s ez maga a Gonoszság Szelleme, a Sátán. Ezek szerint tehát a zsidó a gonosz szellemmel azonosítható. (…) Az antiszemita fél attól a felfedezéstől, hogy a világ rosszul van berendezve: hiszen akkor jobbat kellene kitalálni, változtatni kellene, s az ember újra csak ura volna a saját sorsának és viselnie kellene érte a végtelen, gyötrő felelősséget.”

???




















Kapcsolódó cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon