Skip to main content

Beszélő hetilap, 7. szám, Évfolyam 7, Szám 7

(Zelnik József) - A Szerk.: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Bikácsy Gergely: …filmszemléről és vértolulásról

efhá–solt [F. Havas Gábor–Solt Ottilia]: Kulturkampf?

Tölgyessy Péter: Újra válaszút előtt

Kerno Verseck: Szocialista szakértelem

Zádori Zsolt: AtomerőMűbalhé

Közmeghallgatás a Mohi atomerőmű ügyében

lt [Solt Ottilia]: Gyöngyösi vádirat

(eö) [Eörsi János]: Villanyfúró

N. L. [Neményi László] - [Kiss Ilona] - [Neményi László]: Háború az őserdőben / FÁK-csúcs Alma-Atában / Támadás a nemzet becsülete ellen

Tálas Péter: Búcsú egy pocsék kormánytól

Dárdai Zsuzsa: Kínvallatás és terrorizmus

F. T. [Fényi Tibor]: „Ebben a városban mindenki túsz”

Andor Mihály: Például Pakucs…

Kőszeg Ferenc: Bűnös bűnbakok

: „Gyorsan és kegyetlenül”

Meszerics Tamás: Jalta, avagy az ügyeskedés anatómiája

Radnóti Sándor: Az erény meg a bűn meg a csók meg a vér

Willard Huntington Wright: A detektívregény-írás húsz szabálya (1928)

Raymond Chandler: A gyilkolás egyszerű művészete (1949)

Bori Erzsébet: A só ára

Patricia Highsmith: Egy történet csíráiról

Tandori Dezső: Sherlock Holmes sakkrejtelmei

[Kisbali László]: A gonoszság szelleme

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon