Solt Ottilia

Nyomtatóbarát változat

Mint ismeretes, Danyi Zoltánt 15 és 16 éves skinheadek verték agyon. Egyikük az egri Lenkey katonai középiskola tanulója. Ez idő tájt, de még a salgótarjáni erőszakos halál előtt került nyilvánosságra, hogy a szegedi katonai középiskolában is megjelent a skinmozgalom. A skinheadek fasiszta ideológiájáról, cigányokkal és színes bőrű külföldiekkel szembeni erőszakos akcióiról, kiváltképp Egerben, ahol már két év óta követik egymást a napokig tartó sorozatos támadások, rendre tájékoztatta a sajtó a Nagyérdeműt. Sok-sok idegen- és cigányverés a legcsekélyebb következmény nélkül maradt. Számos eljárás is indult, sokat megszüntettek, néhány folyik, a skinhead szervezkedés azonban feltartóztathatatlanul terebélyesedik. Mind a Torgyán-féle Harag Napján, mind a kormánypártok nagy tüntetésein, a televízió- és rádióelnökök elleni demonstrációkon – beleértve a március 15-i nemzeti ünneppel összekapcsolt médiatüntetést – és október 23-án a Kossuth téren, a hivatalos ünnepségbe ékelt ellentüntetésen is csapatba szervezve jelentek meg skinheadek. Az október 23-i botrány nyomán kétségbevonhatatlan tények kerültek napvilágra, amelyek bizonyítják a Torgyán-féle Kisgazdapárt és a skinek szervezeti kapcsolatát, de azt is, hogy a belügyminiszter kedves szervezete, a – mellékesen a Magyarok Világszövetségében is kulcspozíciókba került – Pofosz a skinek csúcsszervezőjévé lépett elő. S most érnek össze e nagyívű felsorolás végpontjai: a salgótarjáni karatés-baseballütős cigányölő ott pfujolta a köztársasági elnököt október 23-án a Kossuth téren; a Pofosz-székházban aznap megalapított Független Magyar Ifjúsági Front, valamint az egri kisgazdairodában szerveződő Nemzeti Ifjak Egyesületének tagja; katonai középiskolás. Mind a gyilkosság, mind az október 23-i vendégszereplés egyenesen következik abból a néhány fasisztoid – erőszakot hirdető, nacionalista és rasszista – eszmeforgácsból, ami a skinmozgalmakat lazán összetartja. Ám hivatásos s merész koncepciójú szervezők nem bízzák a dolgok folyását a spontán fejlődésre. Nézzük, hogyan számol be az egyik katonai középiskolás skin a maga október 23-ájáról: „A Kolumbusz utcába mentünk, ahol a Kisgazdapárt termében volt egy gyűlés. A gyűlésen elhangzott, hogy innen a Parlament elé megyünk. Szőke őrnagy azt mondta, hogy amikor a köztársasági elnök beszél, ütemes vastapsba kezdjünk, és azt addig folytassuk, míg abba nem hagyja a beszédét. Mert Göncz Árpád, köztársasági elnök nem való erre a magas beosztásra azért, mert nem tesz semmi érdemlegeset a haza érdekében, mert beengedi az ország területére a külföldi bevándorlókat, diákokat, és a cigányok ellen sem tesz semmit. Hagyja, hogy ezek az ország területén tartózkodjanak, és kiszorítsák saját hazájukból a magyar állampolgárokat.” (E szöveg láttán sajnos e sorok írójában emlékképek tolakodnak elő Kétegyházáról. A Kisgazdapárt állása erős a faluban, a polgármester is kisgazdaszínekben győzött a választáson. A Csurárok elleni megtorló akcióval gyanúsított „fehér” fiatalemberek szabadon bocsátásáért tüntetnek vagy ezren a polgármesteri hivatal előtt. S a legkevésbé sem ifjú, a legkevésbé sem skinhead polgárok szájából hallom: „Göncz Árpád az oka, Göncz Árpád adott annyi jogot a cigányoknak.” S hadd ünnepeljem ezen a helyen a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságot, valamint az ORFK-t: lezárták a nyomozást; a Csurár házak lerombolói és a gyújtogatók nem kerültek elő. Gratulálunk! Egy kis dekódolási tanácsadó hírolvasóknak. A rendőrség üzeni: Az is bolond, aki a neki nem tetsző cigányok házát nem gyújtja fel. Ránk számíthattok fiúk!)

A skinheadek erőszakkultuszára először csak Romhányi László és a Keresztény Nemzeti Unió figyelt fel meleg érdeklődéssel – az egriekkel már 1990 októberében találkoztak az Expressz étteremben. (Az első jelentős egri skinakcióra 1990 szeptemberében került sor.) 1992. július 20-án „Pepe”, egy prominens egri skinhead azonban Torgyán József, Garamszegi Miklós és Gyimóthy Géza aláírásával kap megbízólevelet, hogy toborozzon tagokat a Kisgazdapártba, szervezzen ifjúsági, valamint honvéd hagyományőrző szekciót, és alakítson nyugdíjas tagozatot (!) az ország egész területén. ’92 nyara óta folyik Egerben a Széchenyi utca 18. sz. alatti kisgazdairodában – finom belvárosi környék, szemben a patinás Dobó Gimnázium – a Nemzeti Ifjak Egyesületének szervezése, vezetője „Roy”, azaz Sneider Tamás skinvezér, több erőszakos cselekmény részben felelősségre vont hőse. Legalább október 16. óta Roy a Nemzeti Ifjak Egyesületének regionális, több megyét felölelő egységét vezeti. (E napon datálták az első ismert újfajta tagkönyvet.)

Legkésőbb 1992 augusztusában az MDF alelnökének, Csurka Istvánnak az érdeklődését is felkeltették a skinheadek. Meleg szavakkal ír róluk nevezetes tanulmányában, nem csoda, ha a Magyar Út Alapítvány felhívását a Nemzeti Ifjak Egyesületének belépési nyilatkozatával együtt kínálják immár az egri kisgazdairodában az ifjúsági tagozat aktivistái, akik azon kívül, hogy a skinheadek rituális (bakancsos, kopasz, „Oi” kiáltással köszönő) közösségének tagjai, tagjai még, ha jól számolom, négy bejegyzett szervezetnek (Nemzeti Ifjak, Honvéd Hagyományőrzők, Kisgazda Ifjúsági Tagozat), s akkor még nem számítottam a Független Magyar Ifjúsági Frontot és a Magyar Út Alapítványt, valamint az olyan elágazásokat, mint a győri Györkös úr neonáci pártja. Az egri skinek csápjai ezzel is összefonódtak. Ha egyik szervezet törvényen kívül kerül, mint például Györkös úré, még mindig marad legális elég. A katonai középiskola igazgatója megtilthatja parancsnoki döntéssel, hogy a növendékek a legális, formális szervezetek tagjai legyenek, a titkos skinszövetséghez tartozás szálait, melyek konspiratívak és privátak, nem tudja széttépni ilyen egyszerűen. S továbbra is némi zavarral nyugtázhatja, hogy egyes növendékek szekrényében Hitler-képek rejtőznek, s a rendszeres hétvégi kollégiumi diszkón furcsa vendégek hátizsákkal s „Oi” kiáltások kíséretében egymással ropják.

Mindezt azonban nemcsak a Beszélő tudja 1992 késő őszén, egy gyilkosság után, hanem tudja a Nemzetbiztonsági Hivatal, tudja a legfőbb ügyész, tudja a rendőrség legkésőbb 1991 májusa óta, folyamatosan. (Tudomásunk szerint akkor írta első összefoglaló jelentését a skinheadjelenségről a heves megyei ügyészség felettesének, a legfőbb ügyésznek.) Talán e szervezetek identitászavarával magyarázható, hogy egyetlen biztos tennivalójukat ismerik fel: hírzárlatot kell elrendelni. Süket csönd a Legfőbb Ügyészség, a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal felől. Talán e szervezetek nem tudják világosan, hogy mit védelmeznek.

Az alkotmányos rendet, az ország minden lakosát – mert senki ne higgye, hogy az erőszak a cigányoknál, esetleg a zsidóknál áll meg. A figyelmeztető jelek utolértek egyes újságírókat, egyes ügyészeket. E tiszteletre méltó szervezetek talán csak egyes Pártjainkat és Kormányunkat védelmezik.

• Beszélő