Skip to main content

Az MHSZ is sorra kerül?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A honvédelmi szövetség további sorsáról februárban dönt a kormány. Az eddig ismertetett elképzelések szerint a szövetség társadalmi szervezetté alakul, megszűnik felette a honvédelmi miniszter felügyelete, és megvonják tőle az évi egymilliárd forintnyi költségvetési apanázst. Tovább folytatódik a „régi hatalmi és politikai szerkezet felszámolása” – olvashatjuk a kommentárt a Magyar Nemzet január 25-i számában. Megtudjuk azt is, hogy a kétezer alkalmazott egy része állásváltoztatásra kényszerül.

Hová kerülnek a cég polgári alkalmazottai, mi lesz az itt dolgozó hivatásos állományú katonatisztekkel, és a pártállam többi leépülő szervezete után itt is felmerül a kérdés, hogy mi történik az MHSZ vagyonával, a kezelésében lévő ingatlanokkal és a felügyelete alatt működő iskolák ingó vagyonával? Az elmúlt hónapok botrányos gründolási kísérletei, az MSZMP–MSZP kft.-i gyanakvóvá tették a közvéleményt, hiszen ha egy nagyobb állampárti bárka léket kapott, akkor az érdekeltek a közvagyont mindig megpróbálták valamilyen társasági formába átemelve a magukévá tenni. Nincs átfogó képünk arról, hogy mi történik az MHSZ főhadiszállásán, de egyik szakmai felügyeleti szervétől megtudhattuk, hogy az MHSZ gépjármű-vezetői iskoláit kft. formában újjászervezik. Minden megyében önálló oktató kft. alakul, kezdetben 1-1 millió forintos alaptőkével, melynek egyik felét az MHSZ gépjárműveinek formájában, a másik felét pedig készpénzben kapják meg a társaságok. Hírek szerint később az oktatási eszközök és berendezések is a kft.-k tulajdonába kerülnek. A személyautók és teherkocsik, filmvetítők és videók sorsáról már döntöttek, de mi lesz az épületekkel és javítóműhelyekkel, az MHSZ ingatlanjaival?

A leendő ügyvezető igazgatók (mostani iskolavezetők) zöme a HM által az MHSZ-hez odavezényelt katonatiszt. Oktatói szakértelmüket beosztottaik kétségbe vonják, az érdemi munkát eddig is helyetteseik végezték – helyettük. Az MHSZ-nél 975 főfoglalkozású és 1038 mellékfoglalkozású szakoktató dolgozik. Az átszervezett, „civil” oktatási intézmények élén marad a régi vitézi gárda?






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon