Bauer Tamás

Nyomtatóbarát változat

Dr. Orbán Viktor Horror Picture Show címmel hangulatos írásban próbálja ízekre szedni a Fidesz viselkedéséről a Beszélőben közölt elemzésemet. Orbán dr. tizenöt pontba szedi a cikkemben első olvasásra fellelt „valótlan tényállításokat”, ami írásának felületes olvasójában olyan benyomást kelthet, hogy elemzésem teljesen megalapozatlan.

A tizenöt pont közül egy olyat találtam (14.), ahol el kell ismernem: lehetséges, hogy megalapozatlan az az állításom, miszerint a Fidesz „számos népszerű, egykor MSZMP-s polgármester-jelöltet” állított. Több helyről hallottam ilyesmit, de nem ellenőriztem ennek helytálló voltát. Megjegyzem, önmagában volt MSZMP-s polgármesterjelöltek állításában én nem találok semmi kivetnivalót (magam is az SZDSZ valamikori MSZMP-s képviselőjelöltjei közé tartoztam márciusban), de ha a Fidesz következetesen érvényesítette azt a – szerintem csacska – álláspontját, hogy volt MSZMP-tagokat nem támogat, akkor ez az állításom téves. Elnézést kérek a Fidesztől.

Van még egy pont (12.), ahol Orbán dr. észrevételének egy szó törlésével helyt kell adnom. Az az álításom, miszerint Kövér dr. „jórészt SZDSZ-es szavazatoknak köszönheti mandátumát”, félreérthető, hiszen Pápán Kövér dr. egyéni jelöltsége a Fidesz listájához több szavazót vonzott, mint az SZDSZ-éhez. Az azonban nyilvánvaló, hogy az SZDSZ-es szavazók támogatása nélkül Kövér dr. vereséget szenvedett volna MDF-es ellenfelétől. (Kövér az első fordulóban 10703, a második fordulóban 10399, míg MDF-es ellenfele 9252, illetve 9030 szavazatot kapott a választókerületben. Az SZDSZ-re egyedül Pápa városában, ahol a választókerületben a szavazáson megjelenteknek a fele szavazott, 2230 listás szavazat jutott.) Az Orbán dr. által kifogásolt mondat üzenetét (miszerint furcsa, hogy éppen Kövér dr. szokta oly keményen támadni az SZDSZ-t) nem teszi érvénytelenné az indokolt korrekció.

A maradék tizenhárom pont tekintetében azonban egyáltalán nem tűnik ki Orbán dr. írásából, hogy cikkem „valótlan tényállítást” tartalmazott volna. Kilenc esetben Orbán dr. nem az általam mondottak valóságtartalmát vitatja el, nem egy esetben megerősíti azt, csupán másképpen értelmezi, értékeli a történteket. Lássuk sorban!

Én azt állítottam, hogy Orbán Viktor a második forduló éjszakáján bejelentette, hogy a választási szövetségnek vége. Orbán dr. ezt (1.) megerősíti, de hozzáteszi, hogy ez a két párt közös megállapodása volt, és a 3. pontban közli, hogy nem szövetség, hanem választási együttműködés volt az, aminek a második forduló éjszakáján véget vetettek. Közös jelöltek, közös gyűlések, közös plakátok – ez micsoda? Orbán dr. mint jogász bizonyára jól ismeri a ráutaló magatartás fogalmát. A sajtót, a közvéleményt nyilvánvalóan megtévesztette ez a ráutaló magatartás.

Azt írtam, hogy az SZDSZ és a Fidesz képviselői „többnyire azonos álláspontot képviseltek, együtt szavaztak”. Orbán dr. 2. pontja szerint: „Valóban helyesen látja Bauer Tamás, az SZDSZ és a Fidesz képviselői számos alkalommal képviseltek hasonló álláspontot a parlamenti vitákban.” Majd hozzáteszi: „És természetesen számos alkalommal ellentéteset.” Azt is elismeri, hogy – mint írtam – az alkotmányvitában az SZDSZ-esek a Fidesszel szavaztak, de számon kéri, hogy a Fidesz javaslatai nem kerültek be az MDF–SZDSZ-megállapodásba. Ez lehet helytelen, de hol itt a valótlan állítás?

Az a tény, hogy a Fideszre szavazók mintegy felének második opciója az MDF (4.), nem ellentétes azzal a feltevésemmel, hogy a magyar pártstruktúra a franciára emlékeztet; bizonyos vagyok benne, hogy a szocialistákra szavazó franciák jó része semmi pénzért sem szavazott volna a kommunistákra, de ettől még baloldal és jobboldal szembenállása tény. Értelmezési vita.

„Való igaz, hogy Molnár Péter kompromisszumos javaslatát a PTB feletti vitában az SZDSZ támogatta” – ismeri el Orbán dr. a 7. pontban, hogy nem állítottam valótlant. Csak nem olyan retorikával – véli –, hogy azt az MDF is elfogadja. Lehet, hogy ebben igaza van, lehet, hogy nem, de ettől én még aligha állítottam valótlant. S arra, hogy miért beszélt a szavazás után Orbán Vikor „a két nagy kompromisszum képtelenségéről”, továbbra sem kaptunk választ.

A 9. pont szerint a „Gondoskodó, gondolkodó önkormányzatokat” jelszó (melyet pontatlanul „gondoskodó, szabad önkormányzatokat”-ként idéz, nem bír több értelemmel, mint a „Hejha”. Én ezt másképp látom, Barsiné Pataky Etelka abba legalább bele tudott kötni, de ez ismét értelmezés kérdése, és nem ténykérdés.

A 10. pontban azt írja Orbán dr., hogy: „Nem tagadva el az SZDSZ és a Fidesz választási programjai közötti hasonlóságokat, azt kell mondanunk, voltak fontos szakmai különbségek közöttük.” Én ugyanezt írtam: „programját tavasszal éppúgy, mint ősszel, csak olyan szakmai kérdésekben tudta az SZDSZ-étől megkülönböztetni…” A különbség ismét az értelmezésben van. (A konkrét példába most hadd ne menjek bele.)

Az, hogy az SZDSZ maga járatja le magát vagy a Fidesz igyekszik erre, ismét nem tény, hanem értékelési vita. (Ami Orbán dr. Torgyán dr.-tól átvett példáját illeti a 11. pontban, mindkettőjüknek tudni illenék, hogy valóban Eperjesi Zsákgyár szerepelt a felszámolandók listáján, van Magyarországon Eperjes nevű község, elég volt Torgyán dr.-nak önmagát lejáratnia Tölgyessy helyett, nem kell ehhez Orbán dr.-nak csatlakoznia.)

Andrásfalvy Bertalan Fidesz általi támogatásáról én úgy értesültem Pécsről, hogy ebben Andrásfalvy múltja és az SZDSZ-es jelölt MSZMP-s múltja egyaránt szerepet játszott. Az Orbán dr. értelmezéséből (13. pont) is kiderült, hogy Andrásfalvy programja, illetve pártjának programja nem volt szempont. Ismét csak az értelmezés tér el, nem a tények.

A maradék négy pontban ténybeli vita van köztünk. Az 5. pontban Orbán dr. megismétli azt az állítást, amelyet én cikkemben Deutsch Tamástól idézek, hogy az SZDSZ ki akarta sajátítani március 15-ét. Az én tudomásom szerint ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Tény, hogy a Fidesz részt vett az MSZP-vel, Demisszel, MDF-fel közösen egy olyan kezdeményezésben, hogy legyen március 15. pártmentes ünnep. Ezek a tények. Akkor, az SZDSZ-szel közös politikai lépések sorozata után, ez sokunkat megdöbbentett. Az a kitétel, hogy „az SZDSZ-szel szemben”, már az én értelmezésem.

Orbán dr. 6. pontját illetően az alábbi tényeket kell közölnöm. A választási kampány utolsó napján, április 6-án reggel, a Naptévé leadott egy MTI-hírt, miszerint a Fidesz kész részt venni egy MDF vezette konzervatív kormánykoalícióban. Aznap reggel a Naptévében részt vettem egy választási vitaműsorban, nem akartam elhinni a hírt, és kezembe adták az MTI-hírt. Azonnal felhívtam Ungár Klárát, aki maga sem hitte el a dolgot, megadta nekem Bozóky András Fidesz-szóvivő telefonszámát. Felhívtam őt is, meglepte a dolog, és megígérte, hogy utánanéz, és kiadnak egy cáfolatot. Cáfolatot nem adtak ki, viszont Hegedűs István már az április 14-ei Magyar Hírlapban úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz kész részt venni a kormányban, majd Fodor Gábor Népszabadságnak adott április 18-ai interjújában beszélt arról, hogy mely tárcákat vállalná a Fidesz, ha részt venne az új kormányban.

A Demszky–Ungár megállapodás „megítélésében” a 8. pont szerint tévedek. Minden információ, amely hozzám eljutott, úgy szól, hogy pozíciókról, helyekről folyt az alku, és nem a budapesti önkormányzat vezetésének majdani programjáról. Ez derül ki Orbán dr. összes korábbi megnyilvánulásából. Az október 18-ai Pető–Orbán sajtóértekezleten is csak pozíciók elosztásáról volt szó, maga Orbán Viktor ott azt mondta, hogy „az önkormányzat működésének alapelveiben állapodtak meg” (Magyar Hírlap, október 19.), ami nem budapesti program. Elvégre programban csak akkor kellett volna megállapodni, ha koalícióról lett volna szó.

Ungár Klára Salamon Ferencnek írott, a Magyar Hírlap november 22-i számában közölt válaszlevelében arról ír, hogy az SZDSZ-szel folytatott tárgyaláson „nem tették eléggé világossá”, hogy az informális, továbbá Orbán Viktornak nem volt joga olyan ígéretet tenni, amilyet tett. Azt sem vitatja, hogy ezt az ígéretet a Fidesz nem tartotta be. Ennek a sajnálatos „félreértésnek” volt némi szerepe a kisebbségi SZDSZ-kormányzás nehézségeiben. Hiába tagadja ezért a 15. pontban Orbán dr. a Fidesz szószegését. Azt, hogy a Fidesz koalíciót ígért volna, én nem írtam, csak azt, hogy ígéreteket szegett meg.

Ennyit a tizenöt „valótlan tényállításról”. Orbán Viktor országgyűlési fellépése gyakran lenyűgöz, s abban is egyetértek vele: amikor valaki hazudik (valótlant állít, úgy állításának valótlanságával egyértelműen tisztában van, mint a benzináremelés ügyében október végén a kormány), akkor azt nevezzük hazugságnak. Ha viszont valaki másképp látja, értelmezi a tényeket, arra még a „valótlant állít” megjelölés sem helytálló. Végül az is előfordul, hogy valaki téved: valótlant állít, anélkül hogy ennek tudatában lenne. Elvárható lenne, hogy Orbán dr. megkülönböztesse ezeket az eseteket.

Még inkább elvárható lenne, hogy ha már foglalkozik írásommal, ne csak a felhozott példákról, de a cikk alapvető állításairól is mondjon véleményt. Arról az állításomról, hogy a Fidesz nem viselkedett korrekt politikai párt módjára. És arról, hogy azért viselkedett úgy, ahogy, mert programatikusan nem tudta magát kellő mértékben megkülönböztetni az SZDSZ-től, s ezért identitászavarban szenved. Esetleg végre választ adhatna a mindmáig megválaszolatlan kérdésre: mi különbözteti meg a program, az értékrend tekintetében a Fideszt az SZDSZ-től.

• Vita