Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Helyesli-e, hogy Magyarországon a szabad piacgazdaság kialakítására törekednek?


<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

1993

1995

Nagyon helyesli

22

7

Helyesli

54

48

Nem helyesli

12

24

Nagyon nem helyesli

3

7

Nem tudja

9

14


A piacgazdasággal kapcsolatos vélekedések változása 1993–1995


Megengedhető-e, hogy…

1993

1995

…a fizetéseket a piac határozza meg

68

61

…akik nem elég rátermettek, elveszítsék állásukat

49

40

…nagyvállalatok magántulajdonba kerüljenek

50

39

…nagy ingatlanok magántulajdonba kerüljenek

41

35

…egyes, jól menő üzletemberek nagyon meggazdagodjanak

36

27

…vállalatok külföldi tulajdonba kerüljenek

30

23

…nagy magánbirtokok legyenek

23

20

…ingatlanok külföldi tulajdonba kerüljenek

20

15

…termőföldek külföldi tulajdonba kerüljenek

6

5


Mit kellene tenni az állami tulajdonnal?


 

1991

1993

1994

1995

...a régi tulajdonosoknak visszaadni

16

15

12

10

...azoknak eladni, akik a legtöbbet fizetik érte

11

7

8

5

...a vállalatok dolgozóit kell tulajdonossá tenni

26

28

30

24

...állami tulajdonban kellene tartani, és feljavítani hozzáértő szakemberekkel

36

41

45

51

...egyéb válasz, nem tudja

11

9

5

10


Az 1991, ’93 és ’95-re vonatkozó adatok Angelusz Róbert és Tardos Róbert kutatásaiból származnak. A kérdés szövegezését is ezekből a kutatásokból vettem át. Részletesebben l. Közvélemény a magántulajdonról. Társadalmi szemle, 1997/3.

A biztos szavazók pártpreferenciái hónaponként (százalék)


Hónap

jan.

febr.

márc.

ápr.

máj.

jún.

júl.

aug.

szept.

okt.

nov.

dec.

FKgP

13

13

18

13

19

18

23

23

21

22

22

24

Fidesz

8

9

9

8

7

12

9

8

11

10

8

11

KDNP

6

10

9

10

9

7

8

8

9

10

10

9

MDF

11

8

12

9

13

11

10

9

12

10

8

6

MSZP

35

33

33

37

31

27

29

27

26

27

30

26

SZDSZ

20

19

13

18

13

17

14

21

14

15

14

17

Egyéb

7

8

6

5

8

8

7

4

7

6

8

9


A kormány teljesítményének megítélése, hónaponként (százfokú skála)


Hónap

jan.

febr.

márc.

ápr.

máj.

jún.

júl.

aug.

szept.

okt.

nov.

dec.

 

35

32

27

30

28

29

28

27

27

26

29

29


Bokros Lajos ismertsége és népszerűsége* (százalék)


Hónap

febr.

márc.

ápr.

jún.

júl.

aug.

szept.

okt.

nov.

dec.

Ismertség

61

83

87

97

97

97

98

97

97

98

Népszerűség

41

25

25

15

15

16

12

10

20

16


* Alkalmasnak ítéli politikai szerepre

Helyesli-e, hogy az MSZP és az SZDSZ együtt alkotja a kormányt? (százalék)


Hónap

jan.

febr.

márc.

ápr.

jún.

júl.

aug.

szept.

okt.

nov.

dec.

Nem tudja

5

14

16

15

16

19

16

19

19

15

20

Nem helyesli

36

35

38

39

39

40

41

41

44

41

38

Helyesli

59

52

46

46

45

42

43

40

37

44

42


























Megjelent: Beszélő folyóirat, 5. szám, Évfolyam 5, Szám 5


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon