L. F. [Langmár Ferenc]

Nyomtatóbarát változat

Dalra fakadtak a számítógépek a Magyar Nemzeti Bankban. Éppen aznap, amikor az MNB elnöke, Bod Péter Ákos kedden megnyitotta a banktechnikai szakkiállítást. Nem tudni, hogy veleszületett szerénysége miatt hallgatott akkor daloló számítógépeiről, vagy csupán nem kívánt reklámot csinálni a kiállításon vírusmentesítést ajánló cégeknek.

Merthogy vírusok kerültek az MNB egyik számítógépes rendszerébe, mintegy 300 személyi számítógépet veszélyeztetve. Több, legalább 3-4 fajta vírus került a rendszerbe. Volt köztük viszonylag ártalmatlan, mint amelyik zenével jelezte jelenlétét, majd „lefagyasztotta” a gépeket. Olyan is akadt, amely tönkreteheti (és tette is) a számítógép hardverjét (a winchestert).

A számítógépes vírusok olyan programok, amelyek általában észrevétlenül és szoftverekkel kerülnek a gépbe, s ott kisebb-nagyobb működési zavarokat okoznak. Vannak közöttük ártalmatlanok is, amelyek csak bosszantják a gép használóját. (Például bizonyos szavakra vagy konfigurációra rajzok, s nem ritkán vaskos üzenetek jelennek meg a képernyőn.) De vannak gonosz vírusok is, amelyek alkalmazkodóak és kegyetlenek. Tönkretehetik a gépben tárolt adatállományokat, programokat, sőt magát a hardvert is. A károk rossz esetben elérhetik a sok millió dolláros nagyságrendet is. Készítenek ilyen programot játékból, gonoszságból, bosszúból is. Számos külföldi történet ismert például arról, hogy kirúgott és sértett munkatársak vírus hátrahagyásával próbálták meg felejthetetlenné tenni távozásukat.

Valóságos ipara épült ki a vírusgyártásnak, s ennek megfelelően az ellenipara is. Állítólag van a világon egy-két szupertitkos vírusgyártó központ (a titkosszolgálatok és a hadügyérek felügyelete alatt), amelyeknek feladata, hogy olyan vírusokat „tenyésszenek” ki, amelyek háborús helyzetben tönkretehetik az ellenség számítógépeit.

De programok készülnek a vírusok keresésére és megsemmisítésére is, s a védekezésnek számtalan módja és változata alakult ki. Korábban alig-alig volt hatékony a védekezés ellenük, megfertőződött még a Pentagon is. Ma már azonban a védekezésnek köszönhetően fontos számítógépes rendszerek alig-alig fertőződnek meg.

Általánossá vált víruskereső programok a gép működése közben is figyelik az ismert vírusokat. S rendkívül gyorsan, akár hónapról hónapra javítják a programokat, fölkészülve a világon bárhol megjelent újabb és újabb vírusok elleni védekezésre. Komolyabb cégek a vírusvédő programokat rendszeresen és viszonylag olcsón karbantartják.

Az MNB – úgy tűnik – még ezt a legalapvetőbb védelmet sem biztosította. (A gépek kedden álltak le, mi tehát csak a lapzártáig, kedd estig ismertté váló információkra hagyatkozhatunk.) A több száz, hálózatba kötött gépen a jelek szerint nem működött vírusfigyelő program. Hetenként ellenőrizték csupán, nem került-e a rendszerbe vírus. Ilyen körülmények között akár egy egyszerű játékprogrammal a legvadabb vírusok kerülhetnek a hálózatba.

Mint most kiderült, nemcsak több vírus fertőzte meg az MNB-t, hanem azok között vannak olyan régi „gyártású” vírusok is, amit egy közönséges, mindennapi víruskereső is megtalál és „megöli”.

Mindazonáltal az MNB-nek iszonyú szerencséje van. A fertőzéssel – állítólag – csak a személyi számítógépekből álló irodaautomatizálási rendszer érintett. Kedd esti közlés szerint két-három gép winchesterje ment tönkre – a rajta lévő adatállománnyal. Mindenesetre ezen a hálózaton nem csupán a bank levelezése folyt, hanem az adatok részleges feldolgozása is.

A legfontosabb adatállományok tárolása és a pénzfeldolgozás nagyszámítógépeken történik, s állítólag ezek nem sérültek meg. A banki utalások folyamatosságát s a nemzetgazdasági fontosságú adatokat nem fenyegeti veszély.

De valószínűleg ennek igazáról sohasem szerezhetünk teljes bizonyosságot. Ha meg is sérültek, vagy akár meg is semmisültek volna az adatok, nem lehetne észrevenni. A szélesebb körben publikált adatok aligha lehetnének már szűkebb körűek a maiaknál.

Az ország egyik legfontosabb adatbázisa van az MNB-ben. Balszerencsés esetlen a veszteségek minden további nélkül elérhetnék a százmillió forintos nagyságrendet. Erre az MNB-ben még olyan szinten sem készültek föl, ami ma már egy közepes (nyugati) vállalatnál is természetes. Vajon lesz-e felelősségre vonás? Aligha. A területért felelős Bódy László alelnök – ha hinni lehet a sajtójelentéseknek –, Antall József iskolatársa volt. Így talán nem véletlen, hogy a Publica Rt. szervezésekor többek között az ő rábeszélésére nyitották ki pénztárcájukat a pártkiadó támogatására a nagy kereskedelmi bankok. Úgy tűnik tehát, hogy az alelnök védett ember. A vírusoktól is.

• gazdaság