Skip to main content

Hézag az eljárásban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Azóta Dercze Tamás polgármester értesítette Mezei Györgyöt, hogy a vizsgálat nyomán fegyelmi eljárást indít ellene, és január 11-én 10 órára berendelte a polgármesteri hivatalba meghallgatásra. Mezei a kitűzött időpontban meg is jelent, és az alábbi szövegű levelet nyújtotta át a polgármesternek.

Dr. Dercze Tamás úr
polgármester

Budapest IV.ker. Önkormányzat

Budapest IV.,
István út 14.

Kedves Polgármester Úr!

1992. december 29-én kelt és kézbesített leveledre válaszolva értesítelek, hogy az általad indított fegyelmi eljárás az 1992. évi XXXIII. törvény 46. paragrafus 3. bekezdésében foglaltak értelmében nem folytatható le. Mivel a fenti törvényhely kimondja, hogy: „Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a vétség elkövetésétől számított egy év, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójának a vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzésétől számított egy hónap eltelt.” A fentiek értelmében felkérlek, hogy az általad jogszabályellenesen indított fegyelmi eljárást szüntesd meg.

Budapest, 1993. január 11.

Üdvözlettel: Mezei György

Dercze Tamás úgy ítélte meg, hogy Mezei kifogása nem fogadható el, mert a közgyűlés csak december 17-én ruházta át rá az Újcsakö vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jogokat, s az egy hónapot onnan kell számolni. Ezért felszólította Giczy Béla fegyelmi biztost, hogy a meghallgatást a terveknek megfelelően bonyolítsa le. Mezeinek azonban továbbra is az volt a véleménye, hogy az eljárás jogszerűtlen, és nem volt hajlandó alávetni magát a hivatalos meghallgatásnak. A meghallgatás így magánbeszélgetéssé alakult át, az elhangzottakat jegyzőkönyv helyett emlékeztető rögzítette. Mire a privát diskurzussá szelídült procedúra véget ért, a polgármester úr is módosított az álláspontján. Közölte, hogy Mezei beadványát elküldi véleményezésre a Belügyminisztériumba. Ők alkották a törvényt, mondják meg ők, hogy kinek van igaza.

Addig függő.






















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon