Skip to main content

Jud Süss vagy Európa?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Úgy tetszik, a mai Magyarországon szinte mindenki egyetért azzal, hogy mielőbb fel kell zárkóznunk Európához. Csak az a kérdés, melyik Európához? A mai civilizált, demokratikus és liberális szellemű nyugati világhoz, avagy az ötven évvel ezelőtti Európához?

A Mátra-örökmozgó, mint a Magyar Filmintézet mozija 1990 szeptemberében (!) azt a filmet kívánja bemutatni, amely kerek fél évszázada a fasiszta Németország leghírhedtebb zsidóellenes, gyűlöletkeltő propagandáját szolgálta. Az örökmozgó havi reklámfüzete – az esetleges félreértés elkerülése végett – nem feledkezik meg felhívni a figyelmet arra, hogy a rendezőt később háborús bűnösként bíróság elé állították, s hogy a film bemutatása mindannyiszor pogromokhoz vezetett. „Ez a film embereket ölt” – írják. Akkor most mi célja volna a bemutatónak történetesen a magyarországi „premier” fél évszázados „dicső” évfordulóján, s éppen a Dob utca sarkán levő moziban?

A Jud Süss című „filmalkotást” (Lion Feuchtwanger regényének durva meghamisítását) szeptember 22-én és 28-án vetítenék a pesti moziban. Az egyik dátum történetesen a zsidó újév, a másik az engesztelőnap előestéje, amikor köztudomásúlag legtöbben keresik fel a zsinagógát. Vajon olyan kiegyensúlyozott-e a mai Magyarország a mai Közép-Európában, hogy a Filmintézet tudós munkatársai nyugodt lélekkel vállalhatják a hírhedt filmet, amelyről a filmtörténész azt mondja, hatása „közvetlenebbnek tekinthető, mint a filmtörténet bármely más militáns mozidarabjának hasonló, harcra hívó útmutatása”. Nem tartanak-e attól, hogy a militáns útmutatás nem bizonyul pusztán filmtörténeti érdekességnek? Hogy a nézők úgy érzik, nekik szól a hívás? Túl sok ötven évvel ezelőtti szónoki fordulat, eszme és indulat jelenik meg a honi közéletben ahhoz, hogy úgy érezzük, nyugodtan kísérletezhetünk.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon