Skip to main content

Kedves Solt Ottilia!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Solt Ottilia: Füst – Tudósítás Kétegyházáról (Beszélő, 1992. szeptember 19.)


Pusztán szakmai szempontok indokolják, hogy mint régi tisztelője, a szamizdat-Beszélő olvasója, a jelenlegi előfizetője – nem kioktatásképpen – megismertessem néhány olyan orvosi, ezen belül sebészi alapfogalommal, melyek hiánya egy mégoly tárgyilagos beszámolóban is a szakemberben hiányérzetet kelt, esetleg bosszankodást vált ki, a laikus olvasót pedig félrevezeti.

Egy seb gyógyulásának időtartamát nem annak hossza, hanem mélysége, az alatta elhelyezkedő képletek sérülése határozza meg. Fél cm-es seb is lehet életveszélyes, ha alatta betört a koponyacsont, ha a mellüregbe vagy a hasüregbe hatol pl. tüdő- vagy májsérülést okozva. Nincs jelentősége a behelyezett kapcsok számának sem (bár valószínűleg varratokról lehetett szó, kapcsot manapság már elvétve használunk), ez ugyanis teljesen egyéni megítélés kérdése, inkább függ a seb elhelyezkedésétől, a sebszélek állapotától, mint hosszától. Végül a legfontosabb, mert jogi fogalom. A gyógytartam lehet „büntetőjogi” és „tényleges”. Egy, a bőrre és a bőr alatti kötőszövetre, zsírszövetre terjedő seb büntetőjogi gyógytartama akkor is 8 napon belüli, ha ténylegesen 3-4 hét alatt gyógyul, pl. sebfertőzés, sebszétválás miatt. Látleleten a megkereső kérésére ez utóbbit is közöljük.

Kétegyházi beszámolójával, kétségeivel egyetértve, politikai és emberbaráti tevékenységéhez további eredményeket kívánok.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon