Kis János

Nyomtatóbarát változat

Kis János (Szabad Demokraták Szövetsége):

Polgártársaim!   

1848. március 15-e két befejezetlen feladatot hagyott ránk: megvalósítani hazánkban a szabadság és demokrácia európai eszméjét, és kivívni a nemzeti függetlenséget. A magyar nép a 20. században többször is kísérletet tett e történelmi föladat beteljesítésére. Demokratikus forradalmainkat rendre vérbe fojtották.

A bukást minden alkalommal történelmi fejlődésünk végzetes megzavarodása követte. Utolsó, 1956-os forradalmunk leverése után 30 évbe tellett, míg a társadalom kezdte újra kiegyenesíteni a gerincét.

De nem halt ki belőle, s ma egyre elevenebb a demokrácia, a szabadság, a függetlenség és az Európához tartozás vágya. A szocializmusnak nevezett rendszer fölött a történelem kimondta az ítéletet. Az állampárt mindenre kiterjedő uralma feltartóztathatatlan gazdasági és társadalmi hanyatlásba sodorta az országot. Nincs más kiút, csak a teljes újrakezdés.

Békés átmenetet akarunk, nem újabb nemzeti katasztrófát. Félmegoldásokkal azonban nem érhetjük be; a látszatengedmények csak növelik a bajt. Az MSZMP már nem tud igazán tiltani, de valódi kiegyezésre sem hajlandó. Ezért aztán nem képes megállítani saját szervezetének bomlását, az országban politikai káoszt idéz elő; százezreket, milliókat taszít megalázó anyagi nyomorúságba.

A kommunisták azt ajánlják az új, független szervezeteknek, hogy részt kaphatnak a hatalomból, ha elfogadják az állampárt főségét, és társfelelősséget vállalnak a sikertelenül kezelt gazdasági válságért. Mi azt ajánljuk a kommunistáknak, hogy súlyuknak megfelelő részt kaphatnak az új Magyarország pártjai között, ha elfogadják a szabad választásokon nyugvó, demokratikus többpártrendszert. Erről kell tárgyalni, az idevezető átmenet garanciáiról.

Attól még nem lesz népképviselet, ha a mandátumok kisebbik felét új színekben induló politikusoknak osztja ki az MSZMP. Attól még nem lesz felelős kormány, ha az Árhivatal élére nem kommunista minisztert állítanak. Attól még nem dönt a saját sorsáról a nép, ha szabadon választhat a koronás címer meg a Kossuth-címer között.

A válságból csak nemzeti összefogással lábolhat ki az ország. De nem olyan koalícióval, amit a kommunista párt, hatalmi fölényét kihasználva, a saját kezében tart. Előbb a demokratikus pártok és mozgalmak koalícióját kell megteremteni, hogy az MSZMP-nek erős, megkerülhetetlen vetélytársa és tárgyalófele legyen.

Nemzeti összefogást az új Magyarországért!

Éljen a független, demokratikus Magyar Köztársaság!

Szabadságot, demokráciát!                                  

• Március 15.