Nyomtatóbarát változat
A társadalom legkülönbözőbb területeiről érkező kihívások sokaságára a kormány az elmúlt hat hónapban nem tudott választ adni. A követeléslisták – bármennyire is indokoltnak látszanak önmagukban – összességükben aligha kielégíthetők. Az új hatalom súlyos örökségéhez tartozik az újraelosztó állami szerep, s így minden igény a közhatalommal szemben fogalmazódik meg. A szabad választások nyomán létrejött, elvileg legitim kormány eljátszotta azt a lehetőséget, hogy a követeléslisták közötti hiteles közvetítőként lépjen fel. De e kudarcban osztozott valamennyi politikai tényező. A válság nem csupán kormányválság, hanem általános legitimációs válság. A krízis nem a parlamentben keletkezett, így csupán a parlamentben nem is oldható meg. Egy átalakított kormánytól vagy netán a Nemzeti Egységkormánytól sem fogadnák el az emberek, hogy a zsebükben kotorásszon, ahogy nem fogadták el Grósz Károlytól, Németh Miklóstól és Antall Józseftől sem.
A társadalom követőkészségének újrateremtése új konstrukciókat kíván.
Az Országgyűlésben már folydogáló hatpárti egyeztetések csak a nyilvánosság elől tüntethetik el meglévő politikai intézményeink tehetetlenségét a válság kezelésében. A parlamenti stílusváltás megoldása reménye nélkül kiüresíti a parlamenti vitát. Hiába mosolyognak egymásra a frakciók, ha vitával vagy anélkül nem tudják a lakosság számára elfogadható módon elosztani a terheket.
Némi reményt jelentene, ha azok a társadalmi csoportok, amelyek konfliktusképesek, tudnak társadalmi feszültségeket kelteni, egy nagy tárgyalóasztal mellett lehetőség szerint megegyeznek a szükséges és elkerülhetetlen intézkedésekben. A nagy asztal vendégei persze változhatnak, új csoportok, új szervezetek jelentkezhetnek, és követelhetik a helyüket. Lényegében ugyanannak a processzusnak kell lejátszódnia, mint amikor tavaly összeállt – a semmiből – az Ellenzéki Kerekasztal, és ott valahogy a helyükre kerültek az új demokratikus politika szereplői.
Vajon a Szabad Demokraták Szövetsége képes-e ma egyértelmű alternatívát kínálni a kormánypártokkal szemben? Nem eléggé.
A „kék könyvben” lefektetett program politikai része megvalósultnak tekinthető, többi része pedig túl általános. Nem egyszerűen egy új, gazdaságközpontú cselekvési programra van szükség, hanem legalább ennyire fontos maga a programcsinálás. Olyan programnak kell kialakulnia, amely követhető, elfogadható legalább a szabad demokraták, de ha lehet, az ország nagyobbik fele számára, s nem pusztán logikailag, szakmailag hibátlan. Objektív, történelmi okokból az SZDSZ felülről szervezett párt, nagyon erős központtal, szellemi centrummal, ezernyi vidéki szervezettel, azonban a kettő között űr tátong. Ezt az űrt kellene betölteni mielőbb közvetítőkkel, így regionális központokkal. A szervezet országos tanácsának viszonylagos gyengesége ebből a távolságból következik. A helyi és regionális politikai élet csökkentené ezt a távolságot, és idővel megoldaná a nyilvános politizálásra alkalmas emberek kiválasztódását.
Friss hozzászólások
6 év 13 hét
8 év 39 hét
8 év 42 hét
8 év 42 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 47 hét
8 év 47 hét