Skip to main content

Mikrofonosztás

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Az elemzett műsormennyiség – zenei betétek nélkül – 599 óra. Ez a vizsgálatba bevont két csatorna, a Kossuth és a Petőfi teljes műsoridejének 29%-a, és benne van minden olyan műsor, amely a pártokra vonatkozóan érdemi és megfogható jelzéseket tartalmazhatott. Nincs benne azonban az első forduló eredményeinek az ismertetése, hiszen ennek során olyan gyakran hangzottak el a jobban szereplő pártok és politikusok nevei, hogy ez teljesen eltorzította volna a képet.

Az ismertetett adatokat nem kommentáljuk, az olvasóra bízzuk, hogy a következtetéseket levonja, és az eredményeket összevesse a Magyar Rádión belüli politikai erőviszonyokra vonatkozó közkeletű állításokkal.

Kinek áll a mikrofon?

Nézzük, kik azok, akik a) a leggyakrabban szólaltak meg a rádióban; b) a leghosszabb beszédidőt kapták; c) a leggyakrabban idéztek tőlük vagy tudósítottak arról, amit mondtak, illetve akiket mindezeken túl d) a leggyakrabban említettek.

Személyes megszólalások száma


1.<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Sós Vilmos

(–)

19

2.

Schmidt Péter

(–)

17

3.

Horn Gyula

(MSZP)

14

4.

Pető Iván

(SZDSZ)

10

5–7.

Antall József

(MDF)

9

 

Csurka István

(MDF)

9

 

Kéri László

(–)

9

8.

Kis János

(SZDSZ)

8

9–11.

Dezső Márta

(–)

7

 

Prepeliczay István

(FKgP)

7

 

Torgyán József

(FKgP)

7

 

pártot nem képviselő szakértő

 

4

 

FKgP, MDF, SZDSZ

 

2–2

 

MSZP

 

1


Személyes megszólalások időtartama (perc)


1.

Pető Iván

(SZDSZ)

70,0

2.

Sós Vilmos

(–)

60,5

3.

Horn Gyula

(MSZP)

44,5

4.

Csurka István

(MDF)

43,5

5–6.

Csengey Dénes

(MDF)

40,0

 

Kéri László

(–)

40,0

7.

Torgyán József

(FKgP)

38,0

8.

Antall József

(MDF)

35,5

9.

Prepeliczay István

(FKgP)

30,5

10–11.

Kiss Gy. Csaba

(MDF)

29,0

 

Krassó György

(MOP)

29,0

 

pártot nem képviselő szakértő

 

2

 

MDF

 

4

 

FKgP

 

2

 

MOP, MSZP, SZDSZ

 

1–1


Idézet, tudósítás


1.

Németh Miklós

(MSZP)

185

2.

Horn Gyula

(MSZP)

107

3.

Szűrös Mátyás

(MSZP)

88

4.

Pozsgay Imre

(MSZP)

79

5.

Antall József

(MDF)

66

6.

Petrasovits Anna

(MSZDP)

59

7.

Raffay Ernő

(MDF)

55

8.

Thürmer Gyula

(MSZMP)

42

9.

Kis János

(SZDSZ)

39

10.

Tamás Gáspár Miklós

(SZDSZ)

34

 

MSZP – kormánytagok, államfő

 

4

 

MDF, SZDSZ

 

2–2

 

MSZDP, MSZMP

 

1–1


Említés, utalás


1.

Németh Miklós

(MSZP)

47

2.

Pozsgay Imre

(MSZP)

31

3.

Grósz Károly

(MSZMP)

24

4.

Horn Gyula

(MSZP)

19

5.

Antall József

(MDF)

17

6.

Szűrös Mátyás

(MSZP)

16

7.

Petrasovits Anna

(MSZDP)

10

8–10.

Csurka István

(MDF)

9

 

Kis János

(SZDSZ)

9

 

Tamás Gáspár Miklós

(SZDSZ)

9

 

MSZMP – kormánytagok, államfő

 

4

 

MDF, SZDSZ

 

2–2

 

MSZMP, MSZDP

 

1–1


Beszédidő

A következő táblázat azt mutatja, hogy milyen gyakran fordultak elő az országos listát állító pártok a rádió műsorában.

A pártok előfordulásainak gyakorisága


 

 

N

%

1.

MSZP

856

24,4%

2.

MDF

642

18,3%

3.

SZDSZ

593

16,9%

4.

Fidesz

342

9,8%

5.

FKgP

283

8,1%

6.

MSZMP

262

7,5%

7.

MSZDP

158

4,5%

8.

KDNP

133

3,8%

9.

HVK

80

2,3%

10.

Néppárt

72

2,1%

11.

Agrárszövetség

49

1,4%

12.

Vállalkozók Pártja

36

1,0%

 

egyéb pártok

 

15,0%


Az „emblémás”, pártot képviselő beszélőkre jutó idő kiszámításánál az elemzőknek figyelembe kellett venniük azt, hogy a pártok egy része már az elemzett időszak előtt bemutatkozott az egy-egy pártnak viszonylag hosszabb időt biztosító „Mondd, Te kit választanál?” sorozatban ezért az ő „beszédidejükből” (az MDF-éből az SZDSZ-éből, a Néppártéból, a szociáldemokratákéból és a Munkáspártéból) hiányzott ez a tétel. Az elemzők ennek a torzító tényezőnek a kiküszöbölése végett korrigálták az általuk kapott eredményt. Most ezeket a korrigált számokat közöljük. A százalékok itt az országos listát állított tizenkét párt összes beszédidejéből való részesedést jelölik. (Megjegyezzük, hogy a korrekció egyformán érintette a két legnagyobb pártot, mivel mindketten február 15-e előtt mutatkoztak be.)

A pártok „beszédideje”


 

 

perc

%

1.

MDF

294,0

23,5

2.

SZDSZ

232,0

18,6

3.

MSZP

189,5

15,2

4.

FKgP

145,5

11,7

5.

Fidesz

103,5

8,3

6.

MSZDP

72,5

5,8

7.

MSZMP

66,5

5,3

8.

HVK

40,5

3,2

9.

KDNP

36,0

2,9

10.

Agrárszövetség

32,5

2,6

11.

Néppárt

30,5

2,4

12.

Vállalkozók Pártja

5,5

0,4



Ezek szerint az MDF „beszédideje” 27%-kal volt hosszabb a szabaddemokratákénál és 55%-kal a szocialistákénál.

„A 168 óra és a Vasárnapi Újság a választási kampány időszakában is a Magyar Rádió két kulcsműsora volt” – írják a tanulmány szerzői. Ezeket a műsorokat külön is megvizsgálták, és a mellékelt ábrán látható eredményt kapták. A „168 óra” a megszólalások számát tekintve az SZDSZ-nek, a megszólalások időtartamát tekintve az MDF-nek adott némi előnyt. A két nagy párt szerepeltetése ebben a műsorban – legalábbis mennyiségi szempontból – kiegyensúlyozottnak tekinthető. A Vasárnapi Újság a tizenkét országos listát állító párt közül csupán négynek ad szót. A jelenlegi ellenzéki pártok egyike sem szerepelt benne, az MDF viszont annál többet.

Kedves Olvasó! Ez volt – a helyzet.







































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon