Skip to main content

Nyílt levél Ráday Mihályhoz

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Megdöbbenéssel olvasom, illetve hallom azokat a felháborodott véleményeket, amelyek az ön által kezdeményezett utcanév-visszaváltoztatásokat kifogásolják. Az értetlenkedők képtelenek felfogni, hogy az antifasiszta ellenállók, a munkásmozgalom vértanúi, a marxizmus klasszikusai mellett, miért akarja ön Dózsa György emlékét is megsemmisíteni, és végképp nem értik, hogy mi kifogása van a Hatvany Lajos vagy a Móra Ferenc utca ellen.

Szalai Pál azzal a feltételezéssel él (lásd Mit vétett Hatvany Lajos? c. írását a Világ 1990. II. 22-i számában), hogy ön szerint talán az őszirózsás forradalomban való részvételük miatt kellene az utóbbiaknak eltűnni a bal-, illetve a jobbfenéken. Szerintem azonban ez rosszindulatú interpretáció. Hosszasan tanulmányoztam az ön által beterjesztett proskripciós listát, a rajta szereplő – politikailag igen heterogén – neveket, míg végre rájöttem elgondolásának pofonegyszerű nyitjára. Dehogyis akarja ön Dózsa Györgytől Hatvany Lajosig mindazokat kiiktatni a magyar nép emlékezetéből, akiknek a nevéről bármiféle forradalomra lehetne asszociálni! Egyszerűen csak vissza akarja állítani a Horthy-korszak patinás városképének megfelelő utcaneveket, és evégből kell minden 1945 után keletkezett elnevezést annullálnia.

Ám minden szabály alól van kivétel, így ön is megkegyelmezett egy-két újabb keletű utcanévnek, feltéve, hogy semmiféle baloldali radikális, vagy pláne kommunista gyanú nem tapad viselőjéhez. Ha valamiért önt vád érheti, akkor éppen azért, hogy ebben a vonatkozásban nem volt eléggé körültekintő! Ugyanis nem javasolta a Bajcsy-Zsilinszky út visszakeresztelését Vilmos császár útra.

Köztudomású ugyanis, hogy bármenynyire is feddhetetlen volt a fiatal Bajcsy-Zsilinszky politikai magatartása, a harmincas évektől kezdve mindinkább eltávolodott fajtiszta múltjától, és először az októbristákkal és a polgári radikálisokkal keresett szövetséget a náci befolyás ellen, majd – a lejtőn nehéz megállni! – eljutott a szociáldemokrata és a kommunista párt képviselőivel való összefogásig. Sőt – kimondani is szégyen – tanúvallomást tett a Szovjetunióból illegális pártmunkára hazaküldött Schönherz Zoltán mellett, és kijelentette, hogy kommunisták is lehetnek jó hazafiak.

Bajcsy-Zsilinszkyt 1944-ben három ifjúkommunistával együtt végezték ki Sopronkőhidán. Úgy lenne logikus, ha az ő nevét megörökítő táblákat is egyszerre semmisítenék meg azokkal, amelyek kommunista harcostársainak emlékét őrzi. S akkor végre kellemetlen reminiszcenciák nélkül sétálhatnának a pesti polgárok a Horthy-korszak idillikus világát idéző utcákon.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon