Skip to main content

Ők, együtt

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Vannak kiutak?


Az elnökjelöltvitában pártatlan vagyok. Ugyanúgy tisztelem, becsülöm és szeretem Mécs Imrét, Dornbach Alajost, Tölgyessy Pétert, Kis Jánost, Pető Ivánt és Tamás Gáspár Miklóst. Számomra – és talán a legtöbb párttag vagy szimpatizáns számára – ők EGYÜTT jelentik az SZDSZ-t, és nem külön-külön.

Ezért aztán szomorúan olvasom az újságokban (sajnos a Beszélőben is) az SZDSZ-elnökjelöltek körüli civakodásokat. Különösen fáj ez azért, mert csak az egyik jelöltet veszik össztűz alá.

Nem tartom szerencsésnek, hogy a vitában az SZDSZ prominens személyiségei fejtik ki véleményüket. Az elnököt úgyis a küldöttek választják, ők pedig (legalábbis remélem) az alapszervezeteik többségi álláspontját fogják képviselni.

Sajnos az eddigi viták alapján – szerintem – az SZDSZ is hasonló helyzetbe fog kerülni, mint a kisgazdapárt. Mert pl. mi lesz akkor, ha Tölgyessy Péter lesz az új elnök? Akkor a Pető Iván, Hack Péter, Magyar Bálint által vezetett (persze csak szellemileg) frakció majd kijelenti egy-egy vitás kérdésben, hogy az (mármint a frakció) nem függ a párttól, és saját belátása szerint fog szavazni? Vagy még a frakción belül is ellentétek lesznek, hiszen ott is vannak Tölgyessy-hívek (lásd a frakcióvezető-választást, ahol Pető Iván csak néhány szavazattal nyert). És ha valamilyen pártdelegáció ügyében kell dönteni, akkor az elnök vagy a frakcióvezetőség szava lesz a mérvadó? Az ismert SZDSZ-es személyek véleménye miért ennyire egyoldalúan Tölgyessy-ellenes? És főleg mióta, és miért csak most derül ez ki? Nem szabadna elfelejteni, hogy az SZDSZ eddigi két legnagyobb politikai sikere (népszavazás, önkormányzati választások) szervesen kötődik Tölgyessy személyéhez és személyiségéhez. (Itt jegyzem meg, már sokan azt is furcsállották, hogy miért pont akkor váltották le, amikor már nagy fölénnyel, biztosan megnyertük a helyhatósági választásokat! Mért nem egy hónappal előbb? Hiszen akkor is ugyanúgy ismerhették a hibáit! Sőt! Ha ismerték ezeket, akkor egyáltalán miért választották meg? Furcsa, hogy amíg szükség volt rá, addig „jó” volt, utána egyszerűen félreállították.)

Szerencsésebbnek tartottam volna, ha a szerkesztőség nem egyéni véleményeket közölt volna, hanem a jelölteket mutatnák be egymással vitatkozva.

Így a párttagok ezek alapján döntik majd el, hogy kit választanak, és nem a jelöltekről alkotott „befolyásos” vélemények alapján.

(Budapest)














Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon