Skip to main content

[Olvasói levél, szerkesztőségi válasz]

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Tisztelt Kőszeg Úr!

Én, a volt III/III. volt hálózata volt tagja választ várok Önöktől: az önkormányzati választásokon szavazhatok-e az SZDSZ-re és Demszky Gáborra?

Közel húsz évvel ezelőtt, egyetemistaként kerültem a Céghez. Nem mondhatom, hogy önként, de azt sem, hogy erőszakkal. Akkor saját hibámból egy nehéz helyzetbe kerültem, az egyetemről kicsapás veszélye is fenyegetett. Ekkor „nyúlt alám” a BM, és én aláírtam a nyilatkozatot. Jó eredménnyel elvégeztem az egyetemet, és jó munkahelyhez, előmenetelhez jutottam. Hangsúlyoznom kell, hogy utóbbiakban semmi része nem volt a Cégnek. Ritkán támaszkodtam a segítségükre. Jutalmat egyszer, házasságkötésemkor fogadtam el, ezenkívül párszor elintézték, hogy mentesüljek a gyorshajtási bírság alól. Az MSZMP-nek nem voltam tagja, ez egyébként is összeegyeztethetetlen volt a hálózati tagsággal. 1988 után más pártnak tagja nem lettem annak ellenére, hogy erre összekötőm kért. Havonta, kéthavonta találkoztam kapcsolatommal. Jelentéseimmel sosem ártottam, emberi sorsokat nem segítettem derékba törni, de lelkiismeretem mindezek ellenére nem tiszta. Vannak álmatlan éjszakáim. Nem kellett volna 1989 őszéig várnom a kilépéssel…

A leleplezés veszélye nap mint nap fenyeget. Elismeréssel gondolok a vértelen rendszerváltásra, hiszen a békés váltás mindmáig megóvott a megbélyegzéstől, a megvetéstől. Remélem, hogy az egykori hálózat tagjai nevére feledés merülhet. Volt tagjai nem kerülnek pellengérre.

Azzal én is egyetértek, hogy a volt III/III. tisztjei, hálózati személyei most ne tölthessenek be magas közfunkciókat. Erre most erkölcsi alap nincsen.

Ugyanakkor a tiltás ne örökre szóljon. A gyilkosok és rablók is amnesztiát vagy a büntetett előélet alól mentesítést kaphatnak egy idő után. Kérem, hogy javasolják, hogy ez a tiltás csak 5-10 évig tartson, hiszen ez az idő elegendő, hogy az érintettek megváltozhassanak. A Cég és a hálózat nemcsak velejéig romlott besúgókból állt, ezért ne tartson életfogytig a megbélyegzés.

Augusztus közepén Göncz Árpád elnök úrnál amnesztia iránti kérelmet terjesztettem elő a volt hálózat tagjait illetően. A kérelem szövegét nem tartom illőnek megismételni. Azt hangsúlyoznom kell, hogy félve nevem nyilvánosságra kerülésétől, névtelenül küldtem a kérelmet, nemcsak egy ember érdekében. Ugyanakkor ott is kiemeltem, hogy más volt hálózatiakat nem ismerek, tehát nem másokkal egyeztetett „akcióról” van szó. Helyesnek tartanám, ha más sorstársaim is így próbálnának valamit könnyíteni lelkiismeretükön.

Visszatérek levelem elejéhez, a feltett kérdéshez: az elmúlt hónapok történései alapján sok mindent másként látok. Nekem még aktív koromban kapcsolattartóm Demszky Gábort egy diliflepnis bajkeverőnek mutatta be, aki zűrzavart akar. Másokról is ilyen stílusban hallottam. Azóta számomra – és nyilván sokak, még a III/III-as tisztek számára is – nyilvánvalóvá vált, hogy ez a „kép” hamis volt. Demszky Gábor nyilatkozataival, tevékenységével számomra bizonyította, hogy „helyén van az esze”, jó célért harcolt. Demszky Gábor alkalmas a képviselőségre, és alkalmas volna Budapest főpolgármesterének. A kérdés: nekem, egykori „ellenségének”, még ha soha nem láttam, nem ismertem, ellene semmit sem tettem, jogom van-e Demszky Gáborra szavaznom? Kérem, adjanak választ, múltammal szabad-e szavazatommal az SZDSZ-t, Demszky Gábort támogatnom? Kaphatok-e már most felmentést múltam alól, vagy nem tartanak igényt szavazatomra?

Tisztelettel:

– nn –

90. 09. 21.

Tisztelt Olvasónk!

Természetesen szavazhat az SZDSZ-re és Demszky Gáborra. Az elévülésre vonatkozó soraival teljes mértékben egyetértünk, javaslatát továbbítjuk az interpelláció előterjesztőinek, Demszky Gábornak és Hack Péternek.


























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon