Skip to main content

(Ön)igazgatói rovó

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Nem bizonyult tehát ártatlannak az ötödik kerületi polgármester. A széles körű vizsgálat ellenére a végső elmarasztalás megmaradt a Xantus Judit jegyző elbocsátásával közvetlenül kapcsolatos mulasztásoknál és hatáskörelvonásnál, annak ellenére, hogy a bizottság egyik tagja, Szoldán Péter (Fidesz) a sajtóértekezleten bejelentette, hogy olyan gyanúra okot adó iratokat talált, amelyek alapján újabb felfüggesztést lát szükségesnek. A testület azonban az ő javaslata ellenére a polgármestert visszahelyezte hivatalába.

Egyelőre tehát egy-null a testület kontra polgármester meccs állása az ötödik kerületben. Az eljárás egyértelmű nyertese a jegyző, Xantus Judit, aki ellen, miután állásába visszahelyezték, szintén lefolytattak egy vizsgálatot, és akit a testület nem marasztalt el – bár a fegyelmi biztos indokoltnak tartotta volna a fegyelmi büntetést. A kettős ítéletet, a polgármester purgatóriumba küldését és a jegyző mennybe menesztését a közös mulasztás teszi komikussá. A polgármesternek a jegyző elleni egyik vádja ugyanis az iratkezelés megoldatlansága volt, és a polgármester ügyében hozott határozatban is szerepel ez a kérdés. Nyoma veszett ugyanis a Mihályi Gábor szerint Xantus Judit gondatlanságát bizonyító iratoknak, amelyeket maga a polgármester adott át Pintér Ferencnek, hogy juttassa el azokat szakértőkhöz. Azóta Pintér Ferenc kilépett a hivatalból, papírt pedig senki sem kért tőle, mikor elvitte az aktákat. Pedig nemcsak a testületnek, a rendőrségnek is szüksége lenne rájuk, hiszen Mihályi Gábor fel is jelentette a jegyzőt. Kérdés, hogy iratok híján hogyan fognak nyomozni a FIK-nek történt lakásátadások ügyében.

Tovább vizsgálódnak ugyan az ötödik kerületben, például az Intellrobot által végzett lakásvagyon-felmérés ügyében, de ez – remélhetőleg – nem fogja őket megakadályozni abban, hogy elkészítsék végre a végleges Szervezeti és Működési Szabályzatot. Mindaddig ugyanis, amíg nem sikerül meghatározni azokat a kereteket, amelyek között a polgármester eljárhat a testület nevében, és kialakítani azokat az eljárásokat, garanciákat, amelyek alkalmasak a testület bizalmatlanságának oldására, bármikor ismét ok adódhat Mihályi Gábor felfüggesztésére. A korábbi vitáknak, az SZDSZ-frakció tavalyi kettéhasadásának is elsősorban az volt az oka, hogy a képviselők úgy érezték, hogy a saját polgármesterük nem őszinte, elintéz úgy ügyeket, hogy be se számol róluk.






Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon