Skip to main content

Rendőr-szakszervezeti álláspont

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1. …az alapvető emberi és szabadságjogok teljes korú gyakorlása… feltételezi a békés közrendet és közbiztonságot élvező társadalom létét.

3. Úgy ítéli meg, hogy a rendőri erők azon tagjait, akik hivatásuk gyakorlása közben megsértették az emberi jogokat, valamint azon tagjait, akik embertelen módszerek alkalmazása miatt feloszlatott testület tagjai voltak, nem szabad rendőrtisztviselőkként alkalmazni.

4. Úgy ítéli meg, hogy az emberi jogok védelmének európai rendszerét erősítené, ha a rendőrségre vonatkozó szolgálati szabályzat tekintetbe venné az alapvető emberi jogokat és szabadságjogokat.

Függelék A:

3. Minden körülmények között tiltott marad a rögtöni kivégzés, a kínzás vagy más, embertelen, illetve megalázó büntetés, bánásmód alkalmazása. Minden rendőrtisztviselő kötelessége, hogy ne hajtson végre, vagy ne vegyen tudomásul ilyen cselekedeteket maga után vonó parancsot vagy utasítást.

7. Semmilyen büntető- vagy fegyelmi intézkedést nem foganatosíthatnak azon rendőrtisztviselő ellen, aki egy törvényellenes parancs végrehajtását megtagadta.

8. A rendőrtisztviselő köteles megtagadni a részvételt minden olyan körözött, fogva tartott vagy üldözött személy felkutatásában, letartóztatásában, őrizetében vagy szállításában, akit anélkül, hogy törvényellenes cselekedet elkövetésével gyanúsítanának, származása, vallási vagy politikai meggyőződése miatt üldöznek stb.

9. Minden rendőrtisztviselő személyében felelős tetteiért és azokért a tettekért vagy mulasztásokért, amelyekre ő adott parancsot és amelyek törvényellenesek.

13. A rendőrtisztviselők világos és pontos utasítást kell hogy kapjanak arról a módról és azokról a körülményekről, amelyek esetén fegyverüket kell használniuk.

Függelék B:

3. A rendőrtisztviselő elmélyült általános és szakmai képzésben kell hogy részesüljön a szolgálat előtt és alatt, valamint megfelelő oktatásban kell részesíteni a társadalmi problémák, a nyilvános szabadságjogok és emberi jogok tárgykörében, nevezetesen az Európai Emberi Jogi Egyezményt illetően.

7. Abban az esetben, ha képviseleti szervezetről van szó, a rendőrség szakmai szervezete

– részt kell hogy vehessen a rendőrtisztviselők szakmai jogállásával kapcsolatos tárgyalásokon;

– ki kell hogy kérjék a véleményét a rendőri testület irányítását illetően;

– kezdeményezhesse a bírói eljárást egy vagy több (csoport) rendőrtisztviselő javára.






























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon