lt [Solt Ottilia]

Nyomtatóbarát változat

Zalatnay István a Magyar Nemzet május 21-i számában így ír: „A jövendő kormány politikáját legnagyobb mértékben az ország gazdaságilag legrosszabb helyzetben lévő térségeiből jövő képviselők fogják meghatározni… amelyeknek számára a piacgazdasági átalakulás katasztrofális következményekkel járt… A választásokat az országnak a piacgazdaság által sújtott része nyerte meg azzal szemben, amelyik annak inkább előnyeit élvezi.”

Mindezt többé-kevésbé az MDF uralta parlamentre is el lehetett volna mondani, hiszen például BAZ megye 13 egyéni körzetéből 10-ben MDF-es nyert (plusz egy kisgazda). Szabolcs-Szatmár 10 választókörzetéből nyolcnak MDF-es képviselője volt. Nógrád tiszta kormánypárti megye volt az előző ciklusban (1 MDF, plusz 3 KDNP). A gazdaságilag szerencsésebb Vas megye viszont ellenzékbe szorult, Győr-Sopron megye 7 körzetéből 4-ben az SZDSZ és a Fidesz győzött.

Mindenesetre – ha elfogadjuk Zalatnay megállapításait – ezt kiegészíthetjük azzal, hogy az átalakulás áldozatait MSZP-színekben a legkevésbé sem a vesztesek térfele fogja képviselni. A jelöltek inkább egyenletes karrierű, sikeres emberekként jellemezhetők. Az említett önéletrajzokból származó adatokat rendezgettük egy kicsit. Az összes fogalmazvány feldolgozása meghaladta volna erőinket, ezért mintát vettünk. Kiemeltünk néhány gazdaságilag különböző helyzetű megyét (BAZ, Szolnok, Baranya, Zala, Veszprém, Győr-Sopron), s ezekből minden MSZP-s képviselőjelölt önéletrajzát megvizsgáltuk, összesen 51-et. Az érdekesség kedvéért 25 fős mintát vettünk kontrollcsoportképpen a ’90-es győztes, az MDF képviselőiből. Adatforrásul szintén nyilvános önéletrajzokat használtunk a Szabadon választott című kötetből (Parlamenti Almanach, 1990). A kiadványban lapról lapra haladtunk, s az érintett 6 megye minden MDF-es képviselőjét figyelembe vettük, amíg 25-ig nem jutottunk. (1. táblázat) Megállapíthatjuk, hogy a rendszerváltás ’90-es trónkövetelői kissé fiatalabbak voltak, mint a mostani MSZP-s jelöltek, a képviselőségüket megelőző karrier s a karrierhez fűződő ambíciójuk mérsékeltebbnek látszik, mint azé a ’94-es MSZP-s nemzedéké, amelyik most kerekedett felül. (2. táblázat)

1. táblázat: A két minta területi megoszlása

2. táblázat: A képviselők (jelöltek) életkora a választás idején

Az MSZP-sek karrierje mintha 1994-ben ott folytatódna, ahol ’89–91 között megtorpant. A képviselőség előtti utolsó foglalkozást – már amennyire az önéletrajzokból követhetünk – alig-alig lehet összehasonlítani. Míg a mostani MSZP-s képviselőjelöltek bő harmada vállalattulajdonos vagy gazdasági vezető (beleértve a téeszelnököket), addig a ’90-es MDF-es mintában gazdasági vezető egyáltalán nincs, viszont van szabad foglalkozású író, nyelvtanár és építész. Az MDF-esek között kétszer több a népművelő, tanár, mint az MSZP-sek között. Az MDF-esek között összesen egy akadt, aki talán vezető beosztásban dolgozott. A többiek mind függetlenek vagy beosztottak. (3. táblázat)

3. táblázat: A képviselők (jelöltek) utolsó (jelenlegi) foglalkozása

* 8. rovattal együtt, ** 11. rovattal együtt

A képzettségről közölt adatok arról tanúskodnak, hogy a mai MSZP-s képviselőjelöltek töretlenül dolgoztak előmenetelükön. 90%-uknak van felsőfokú végzettsége – nagyjából ugyanez jellemző a ’90-es MDF-esekre is –, de az alapdiplomát több mint felüknél további diploma, posztgraduális képzésben való részvétel egészíti ki. Ezzel szemben az MDF-es képviselőknél inkább az fordul elő, hogy felsőfokú tanulmányukat valami megszakította. Később kezdték, vagy félbe kellett hagyniuk. Többnyire politikai okokról írnak. Az MSZP-s képviselők szívós mobilitását jelzi az is, ami szüleik foglalkozásáról kiderül. Erről kevés adatot találtunk, a következtetésekkel tehát csínyján kell bánni, de azok közül, akik szüleik foglalkozásáról szót ejtettek, a többség paraszt- vagy munkásszülőkről, kisalkalmazottakról ír. A ’90-es MDF-esek felmenői között legalább ugyanilyen arányban találkozunk értelmiségiekkel és/vagy a régi politikai osztály képviselőivel (4. táblázat).

4. táblázat: Parlamenti képviselők (jelöltek) szüleinek foglalkozása az önéletrajzok alapján

Az biztos, hogy az új törvényhozásban ülő parlamenti többség képzettségének iránya markánsan különbözik az előzőétől, s a Kádár-kori modernizációs politika szakemberszükségletét fejezi ki. (5. táblázat)

5. táblázat

6. táblázat: Második diploma, a felsőfokú tanulmányok megszakadása

A jogászok, népművelők és orvosok helyett agrárszakemberek és mérnökök fogják meghatározni az új parlament arculatát. Legalábbis a diplomák papírformája szerint. De azért lehet, hogy a pluralizmus és piac négy éve – s a puha diktatúra s a félpiaci viszonyok azt megelőző évtizede – alaposan átalakították a kohómérnökök, bányamérnökök és agrárközgazdák gondolkodásmódját.

• Belföld