Skip to main content

Szabad geometria az absztrakt művészetben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A MADI (Mouvement-Art abstrait-Dimension-Invetion: Mozgás-Absztrakt művészet-Dimenzió-Invenció) elnevezésű művészeti programot – amire rímel a FORMÁZOTT tematika és kiállítás – 1946-ban Buenos Airesben hozta létre az uruguay-i születésű, ma 80 éves Carmelo Arden Quin képzőművész-teoretikus. Esztétikájának középpontjában az életet jellemző vagy szimbolizáló mozgás áll.

A MADI-mű úgy él a térben, mint hal a vízben, és felveti a kérdést: hol kezdődik a mű, és hol a környezete? Milyen viszonylat van a belül és a kívül között? (…)

A kiállítássorozat amelynek első állomása a győri Műcsarnok volt – olyan vállalkozó szellemű magyarországi kortárs képzőművészek munkáit gyűjti egybe, akik alkotói munkásságuk egy-egy periódusában tudatosan vagy véletlenül létrehoztak MADI-, illetve FORMÁZOTT műveket is. Részt vesznek mesterek, tanárok, mint Maurer Dóra; a hatvanas évektől a kultúrpolitikával dacoló, absztrakt, geometrikus műveiket a tűrt kategóriában létrehozó Bak Imre, Csiky Tibor, Fajó János; a Franciaországban élő művészházaspár Hetey Katalin és Konok Tamás; a posztgeometrikus Szőnyei György; a Csiky-örökséget ápoló Budahelyi Tibor, Ézsiás István, Horváth László, Klicsu Lajos, Nagámi; valamint a konstruktív, geometrikus hagyományokat tudatosan vállaló – a Fajó-féle szabadiskolából kikerült fiatalok – Bányász Éva, Herczeg László, Marafkó Bence és a Lappangó Elem csoport néven az utóbbi években több hazai és külföldi kiállításon bemutatkozó Kovács Tamás László, Nemes Ferenc, Szász János.

Megtekinthető: március 12-ig. Kassák Múzeum (Bp. III, Fő tér 1.)








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon