Skip to main content

Szerény javaslat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Minthogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió újonnan kidolgozott és kormányzatilag jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata, továbbá műsorstruktúrája a műsortervezéstől a sugárzásig a rádiós és televíziós munka minden fázisába beépítette a cenzúra lehetőségét, az olyan műsorok résztvevői, amelyekben cenzurális beavatkozás elképzelhető, csak akkor vállaljanak szereplést, ha a műsorkészítők előre garantálják, hogy az általuk elmondottakból semmi olyasmi nem marad ki, amihez ők maguk ragaszkodnak. A műsor készítője járuljon hozzá előre ahhoz, hogy amennyiben a fenti feltételt nem teljesítheti, akkor műsorának vendége publikálhassa az adás teljes, szerkesztett szövegét, azt is jelezve, hogy a közzétételre miért a nyomtatott sajtóban került sor.

Új helyzet állna elő, ha ennek az önvédelmi stratégiának a hatására, vagy ettől függetlenül, a rádió és a televízió vezetői újból diszkriminációkkal sújtanának politikai célzattal kiválogatott személyeket. Ez esetben megkerülhetetlenné válik, hogy a közerkölcseikre kényes emberek egyénileg alkalmazott önvédelem helyett közös fellépésre szánják el magukat, hacsak nem akarjuk régi szokásunk szerint eltűrni azt, ami végleg tűrhetetlen.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon