Skip to main content

Tisztelt Beszélő!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Új barázdát szánt az eke – Beszélgetés Juhász Pál agrárközgazdásszal (Beszélő, 1992. augusztus 15.)


A Beszélő 1992. augusztus 15-i számában interjút közöltek Juhász Pállal, az SZDSZ országgyűlési képviselőjével. A beszélgetés előtt a riporter – ahogy szokás – bemutatta az olvasónak Juhász Pált, a Következőképpen: „Juhász Pál agrárközgazda, agrárszociológus, az SZDSZ parlamenti képviselője. Ám annyira kutatója a magyar mezőgazdaságnak és falunak, annyira a »valóság talaján« áll, hogy véleményét nyugodtan vehetjük pártokon felül állónak.”

Azt akarta-e vajon ezzel a Beszélő kifejezni, hogy Juhász Pál oly mértékben szakértője a magyar mezőgazdaságnak, oly mértékben áll a valóság talaján, hogy véleményét szakszerűnek, megalapozottnak tekinthetjük? Vagy azt, hogy Juhász Pál nem pártálláspontot bifláz, hanem saját véleményét mondja el?

Nyilván mindkét állítás igaz. A Beszélő azonban a „szakszerű”, „megalapozott” vagy „önálló” szavak helyett a „partokon felül álló” kifejezést használta, sajnálatos módon emelve ezzel azoknak a számát, akiknek populista értelmező szótárában a „pártokon felül állás” szükségszerűen valami pozitív kicsengésű dicséretes dolgot jelent, a pártálláspont pedig feltétlenül valami ocsmányt, elítélendőt.

Éppen azért, mert Juhász Pál annyira kutatója a magyar mezőgazdaságnak és falunak, és annyira a valóság talaján áll, én azt remélem, hogy Juhász Pál véleményét hamarosan az SZDSZ pártálláspontjának tekinthetjük. Nagyon remélem ugyanakkor azt is, hogy pusztán emiatt a Beszélő nem vonja meg a bizalmát tőle.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon