Skip to main content

Beszélő hetilap, 36. szám, Évfolyam 4, Szám 35

(Eörsi Mátyás): Tisztelt Beszélő!

(Horváth Béla): Nyílt levél Raffay Ernő Honvédelmi Államtitkár Úrhoz

(Szabó Béla István): Kedves (kőszeg)!

: Edubba

nwa [Nagy W. András]: Gyűjtőpárt / Vissza a demokráciához! / Utóirat

Eörsi János: Nekünk Weimar kell…

Önkorlátozó elhatárolódás

: A közakarat és a népakarat

Kőszeg Ferenc - Solt Ottilia: A kis csurkai kacérkodás

Beszélgetés Oláh Sándor kisgazda-képviselővel

(kőszeg): A király meg a herceg,

avagy: Ki kit etet?

Mink András: KDNP, középre igazodj!

Gurbán György: „Kedv, remények… Isten veletek”?

A debreceni károsultak esete a magyar állammal

Heiszler Vilmos: A nemzet atyja, avagy egy diktátor, aki csak hadügyminiszter maradt: Józef Pilsudski

Molnár Adrienne: Lambrecht Miklós (1921–1992)

Langmár Ferenc: A mélypont szomorúsága

Köllő János: 9/XII. A hiperaktív foglalkoztatáspolitika

Deák Péter: Megállítóképes, avagy büntetni szándékozó védelem?

Dr. Péteri Miklós: Szimbiózis, parazitizmus és laicitás

Hegedűs József - Tosics Iván: Német–német lakáspolitika: mit lehet kezdeni a büszke csődtömeggel?

–eö– [Eörsi János]: Haj, ne hátra, haj, előre!

Neményi László: Bőrfejű, polgár, politikus

Gyurovszky S. László: Egy családregény (második) vége

Petr Pithart: Lesre futva

Ara-Kovács Attila: Ők ketten – egyedül

Végel László: A modernizáció megbuktatása

R. S. [Révész Sándor]: A palackba zárt szabadság

Elbúcsúzunk Székely Jánostól

Széchenyi Ágnes: A kellemetlen népi…

Kálmán C. György: Így gondozd a szöveget!

Hajdu István: Könyvipari pofonok

Malina János: Varázsfuvola

[Kisbali László]: Népiség, nemzet és állam

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon